Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

nevelődtek, mint Mezey Mária, Sulyok Mária, Bilicsi Tivadar, Kemény László, Kiss Manyi, Neményi Lili, Makay Margit, Rajz János, később Főidényi László, Gáti Pál és Szendrő József. Sebestyén Géza fővárosi igazgatóként is többször vállalt szerepet a miskolci előadásokon. Nevezetes szerepe Harsányi Zsolt „A vén gazemberéének címszerepe.

616 Mihály színházvezetésének erénye viszont (a „családi konszernben" működő műsorpolitikán kívül) a szigorű, következetes, ugyanakkor humánus színészvezetés volt. Maga ugyan „rossz színész" (Farkas Endre), de jó rendező. (A pontos szövegmondásra szigorúan ügyelt. Seregi Andor például az adott próbára nem készült fel. A színházi törvényszék mert ilyen is volt - három hónapra eltiltotta a színháztól, nehogy az egészséges szellemű társulatot megfertőzze.) Más rendezők mellett (mint Harsányi Miklós, Vándor Andor, Jakabfi Dezső, Lóránd Vilmos és Szántó Jenő, majd később Szendrő József) olyan karmestereket alkalmazott, mint Simándy József (nem a már elhalt kiváló operaénekes!), vagy Török Emil és Donath Lajos. Rendezői szigorával és humánumával kapcsolatban utalunk itt Seregi Andor példája mellett inkább Mezey Mária szemléletesebb levelére.

617 Színházpolitikai buzgalmára utal az is, hogy a 1927. szeptember 8-án a Miskolci Szemle hasábjain drámapályázatot hirdetett a színház és a Lévay József Közművelődési Egyesület.

618 Kétségtelen, hogy a miskolci színház Sebestyének irányítása alatt élte virágkorát. Ennek ellenére sokszor és folyamatosan érték bírálatok és panaszok Sebestyén Mihályt is. Bírálták ingyenjegyakciója, pénzügyi csődje (félévi 400 millió Ft) miatt, azért is, mert elődeihez (Palágyi, Komjáthy és Géza bátyjához) képest nem lépett fel a színházban; „csak rendez meg igazgat sőt, csak utánozza sikeres elődeit". Az 1927-ben kiírt pályázaton a városi tanács mégis neki adott bizalmat, és újabb, majd újabb 5 évre meghagyták igazgatói posztjában. Az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején a színházi élet műsortervének összeállításával, a színház, s főleg igazgatója feladataival gyakorta foglalkozott a helyi sajtó, vagy a városi közművelődés prominens személyei. így pl. Bank Sándor 616 Színházi Lapok, 1924. február 2. sz. 617 Film Színház Muzsika, 1977. 50. sz. «s Miskolci Szemle, 1927.1. évf. 29. p.