Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Miskolcról átmentse magát valamelyik színházhoz?), de december 6-án a pesti gyorson hazafelé jövet letartóztatták.

610 Felesége, Menszáros Margit vette át a színház vezetését. A színház működött, de a vezetést támadták. Palágyiné hiába jelentette ki „Nyílt tér"-ben egy, a Magyar Jövőben őket támadó cikkre reagálva, hogy nem a férje, hanem ő a színház igazgatója, s a műsort (pl. a panaszolt Gábor Andor Majd a Vicá-ja) nem politikai, hanem gazdasági és művészi szempontok szerint állítják össze, a férjét nem lehetett megmenteni.

611 A szegedi színházigazgatásra szóló pályázatát is negligálták, mondván, hogy csak igazgató pályázhat a posztra, ő pedig már nem az. Palágyi Lajos így majd csak egy év műlva (miután az izgatás miatt ellene indult perben felmentették), 1921. január 15-étől lehetett a szegedi színház vezetője.

612 Rövid ideig, átmeneti jelleggel Komjáthy János vállalta az igazgatói szerepet (Neményi László társigazgatósága mellett), mivel utóbbinak a felszerelése „helyben van". Komjáthy (aki jó színész, jó rendező, sőt, Pillangó főhadnagy című operettjét sikerrel játszották) szerepe azért is érdemel említést, mert pár nyilatkozatában reális képet festett a korabeli színházkultúra állapotáról, írván, hogy: „A színházjáró publikum nem a műízléssel és kritikai érzékkel bíró publikum, hanem egyszerűen tömeg, amely az élet nyomorúsága ellen csak két szót ismer: panem et circenses." Továbbá: „a színigazgatónak első sorban adminisztrátornak kell lenni, és csak azután színésznek A színház sok olyan taggal rendelkezik, aki felesleges, sok olyan hiányzik, aki szükséges.

613 610 A Reggel, 1919. december 7. Nagy Ferenc gimnáziumi tanárral és Fazekas Sámuel hírlapíróval együtt vették őrizetbe, s a Rudolf laktanyában lévő katonai fogdába zárták őket a kihallgatás végéig. Vö. BERÁNNÉ NEMES ÉROMÁN J. 1978. II. köt. 121. p. 36. sz. dok. en Reggeli Hírlap, 1920. április 13. 612 Magyar Jövő, 1920. június 13. 613 Színházi Lapok, 1921. 1. sz.