Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

azaz vármegyei kezelésbe adták úgy, hogy a fenntartási költségekhez Miskolc is hozzájárul. A különválást Gálffy Ignác, a Múzeumi Egyesület elnöke azzal magyarázta, hogy a közművelődési egyesület tevékenysége csak Miskolcra terjedt ki, míg a múzeumi egyesületi Borsod vármegye egész területére. Balogh Bertalan, a Közművelődési Egyesület elnöke Gálffyt még azzal egészítette ki, hogy „Mindkét egyesület más irányt! tevékenységet folytat, így elhatároztuk, hogy szétválunk... így majd ha ezután versengés lesz köztünk, legalább haszna lesz belőle a kultúrának."

502 1913-ban Miskolc városa egy új múzeumi épület létesítése mellett kötelezte el magát. Ez azonban az első világháború eseményei, majd az azt követő évek politikai és gazdasági bizonytalansága miatt teljesíthetetlen ígéret maradt. 1915 októberében katonai célokra vették igénybe a múzeum helyiségeit, majd pedig az ásatások és néprajzi gyűjtések érthető okokból megszűntek. 1916 után egyedül a háborús gyűjtemény fejlesztését tervezték az intézmény munkatársai. 1916-ban a Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelősége hatáskörébe tartozó közgyűjtemények besorolásában a miskolci múzeum a II. csoportba került, ami azt jelentette, hogy az intézmény csupán kisebb állami támogatásra tarthatott számot.

503 Az első világháborút követően Borsod vármegye és Miskolc város elöljárósága 7 éves mulasztást pótolva megállapodott a múzeum közös fenntartásáról és az intézmény irányításáról. Ez utóbbit a megye és a város által delegált tagokból álló múzeumi bizottság látta el. A bizottság a vármegye és Miskolc elöljárósága többször is kifejezett „jó szándéka" mellett sem tudta biztosítani a múzeum fejlődéséhez szükséges feltételeket. 1920 elején a város a népkerti Vigadó épületét kívánta a múzeum céljaira biztosítani. Az ötletet azonban különböző okok miatt elvetették, és a múzeum eredeti épületében levő helyiségek felszabadításában találták meg a gyorsan gyarapodó gyűjteményi anyag elhelyezésének lehetőségét.

504 1927-re a múzeumépület emeleti traktusát elfoglaló női ke502 DOBROSSY 1.1999. 35. p. 503 Múzeumi és Könyvtári Értesítő' 1916. 2-3. füz. 61-62., 63. p. 504 DOBROSSY 1.1999. 45. p.