Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

egyetemi tanulmányait pedig Budapesten. Tanárként kezdte pályáját Eperjesen, majd Iglón, később a kolozsvári egyetemen magántanári képesítést szerzett. Az első világháború után, 1920-ban költözött Miskolcra, s a jogakadémia tanára, majd 1923-1945 között dékánja volt. 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, de 1944-ben a rendes taggá választása a háború miatt már elmaradt. Szakterülete az egyházjog volt, de számos más témakörben is publikált. Ezért az MTA történelmi bizottságának, majd a Magyar Történelmi Társulat választmányának is tagja volt évtizedeken keresztül. Életrajzírói kiemelik, hogy mint történész, előkelő nevet képvisel a magyar tudományos irodalomban.

475 Közéleti, közművelődési tevékenysége összekapcsolódott a Lévay József Közművelődési Egyesület irodalmi szakosztályával, amelynek elnöke is volt 19261932 között. 1934-1937 között az Egyetemes Evangélikus zsinat választott tagja, 1941-től a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, 1947-ben még tanított s innen vonult nyugdíjba 71 éves korában. Hagyatéka, így miskolci dékánsága alatt vezetett naplója az Országos Evangélikus Levéltárba került, amelyet 1996-ban jelentetett meg a megyei levéltár „Bruckner Győző: A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 19191949" címen.

476 Bruckner Győző - tudományos tevékenységéből következően erőteljesen kötődött a kiadói munkához. Nevéhez fűződik a Miskolci Jogászélet c. folyóirat elindítása, amely a „vidéki Magyarország" első szakmai (jogi) folyóirata volt. Útjára indította a Miskolci Jogakadémia Értekezéseinek Tárát és a Miskolci Jogászélet Könyvtára c. sorozatot. A jogakadémia tanárai mellett a hallgatóknak is ezek jelentettek publikálási fórumokat. (A joghallgatók kb. 200 dolgozatát jelentette meg.)

477 475 THURZÓ NAGY L. 1965. l/A. köt. 97-100 p., valamint B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41.1684. 47(

' DOBROSSY I.-STIPTA I. (szerk.) 1996. 477 THURZÓ NAGY L. 1965.1/A. köt. 98. p. Fő munkái: A késmárki céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége. Miskolc, 1941., A középkori partikuláris jogfejlődés és a selmeci városi és bányajog. Miskolc, 1934. Az árumegállító jog tar-