Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

és irodalmi szakosztályok) különválasztására. Bár a „különválasztást" nem egyértelműen ítélte meg a közvélemény, a közművelődés ügye érezhető pezsgésnek indult. 1905-ben könyvben fejtette ki nézeteit a magyar nemzeti közművelődésről, a közművelődési egyesületek szövetségéről, az irodalmi, művészeti és zenei kultúra fejlesztéséről, valamint a magyarságtudat erősítésének lehetőségeiről. Az elmélet helyett a gyakorlati megvalósulást tartva fontosnak, 1906-ban megszervezte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat első vándorkiállítását, amelynek helyszínei Eger, Miskolc, Kassa, Eperjes, Sátoraljaújhely, Debrecen s végül Gyöngyös voltak. 1910-ben ugyanezekkel a helyszínekkel megtartották a második vándorkiállítást, amelynek azonban (főleg a szervezés nehézségei miatt) nem volt folytatása. Balogh Bertalan a zenei élet felkarolása és támogatása felé fordult, szintén „régióban" és nem egy-egy városban gondolkodott. (A program a jó hajlamú szegény gyerekek oktatási költségeinek átvállalását, a zenei irodalom történetének oktatását, a vidéki műkedvelő zenekarok megszervezését s rendszeres hangversenyek megtartását foglalta magába.) 1913-ban így került sor a Felvidéki Zeneszövetség megalakulására Miskolcon. Felsőmagyarország 10 városa csatlakozott ahhoz a szövetséghez, amely három évadra szólt. (A folytatást a háború megakadályozta.) Balogh Bertalan szervezőmunkájának harmadik nagy területe a szabadoktatási tevékenység volt. Vezetésével 1910-től analfabéta-tanfolyamokat, falusi ismeretterjesztő előadásokat, munkásgimnáziumot, népszerű főiskolát, vándor- és népkönyvtárakat létesítettek. Amikor meghalt, a „kulturális élet miskolci apostola"ként búcsúztatták, olyan elméleti, gyakorlati emberként és szervezőként, aki évtizedekkel megelőzte saját korát.

468 (A jogtudomány kiemelkedő képviselői) BIZONY ÁKOS (Budapest, 1846. - Miskolc/ Mezőnyék= Nyékládháza, 1922.) A család - a feltüntetett személyi adatok ellenére - több generáción át, tős468 DOBROSSY I. 2003. 48-^9. p. Fő munkái: Vidéki képtárak. Borsodmegyei Lapok, 1899. 87. sz., Magyar nemzeti közművelődés. Budapest, 1905., A Magyar Közművelődési Egyesületek Országos Szövetsége. Budapest, 1906., Jegyzetek művészeti politikánkhoz. Művészet, 1909. 3-5. szám, 1910. 3. szám., Zenei életünk a múltban és ma. Magyar Jövő, 1921. február 7., március 6., Milyen legyen kultúrpolitikánk a háború után. Miskolc, 1916. 5-10. p.