Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

vei lassan eltűnnek. A népesség egészségügyi állapota javul, amihez hozzájárul az egészségügyi intézményrendszer fejlődése, az orvosi ellátás mennyiségi és minőségi átalakulása. Némileg változnak a vándormozgalmak is a vizsgált időszakban. A belső vándorlások fokozódnak, míg a nemzetközi vándorlások viszonylag kevéssé érintik Miskolcot és környékét. Miskolc a régió számára inkább a külföldieket fogadó központként játszik szerepet, kivándorlása minimális. Időszakunkra jellemző, hogy az élet ritmusa fokozatosan átalakul, az intézmények és a gondolkodás fokozatos szekularizációja következik be, ami a népmozgalmi jelenségek hagyományos ritmusának megváltozását is magával hozza. A társadalmi-gazdasági átalakulás új foglalkozások, új életciklus-minták megjelenését eredményezi. Az elemzésünkben végig faluként tárgyalt települések egy részének (Görömböly, Hejőcsaba, Szirma) foglalkozási szerkezete, lakóinak életmódja és népességi mutatói fokozatosan közelítenek a miskolciakéhoz, e helységek Diósgyőrrel együtt kezdenek a várossal összeépülni és lassan annak elővárosaivá alakulnak át a két világháború közötti időszakban. Összességében a változások többsége inkább pozitívnak nevezhető, bár az öregedés megjelenése, illetőleg a születések számának folyamatos csökkenése előrevetíti a jövőbeli problémák lehetőségét is. Időszakunkban azonban még úgy tűnik, hogy a népességet alkotó kulturális csoportok többsége reprodukálni tudja önmagát. Csak a miskolci reformátusok, majd a két világháború között a zsidóság körében jelennek meg a természetes fogyásra mutató jelek. Ugyanakkor a két világháború között még mind a csecsemőhalandóság, mind általában a halandósági mutatók javításának lehetősége számottevő tartalékot rejt magában arra nézve, hogy a természetes szaporulat és a népesség reprodukciós képessége fenntartható legyen. Szembetűnő, hogy a demográfiai szerkezetek és folyamatok változása az 1910-1941 közötti időszakban sokkal nagyobb, mint az 1850-1900 közötti 60 évben. Ez két megállapítást is megenged. Egyrészt Miskolc (és Diósgyőr) robbanásszerű gazdasági-társadalmi fejlődésének megindulása után körülbelül egy generációnyi időbeli csúszással tapasztalunk mérhető-látható demográfiai változásokat, vagyis utóbbiak követő jellegűek. A másik megállapítás