Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

folytatott, s letette a két alapvizsgát. 1906-ban Abaúj megye levéltárába került, s közben Kassán megszerezte a levéltárosi képesítést. 1909. január l-jén Miskolcon nevezték ki új munkahelyére. Miskolczy-Simon Jánoshoz hasonlóan az ő életébe és szakmai karrierjébe is beleszólt az első világháború. 1916-tól - mint tartalékos tisztet - frontszolgálatra vezényelték, többször megsebesült. Leszerelése után Boldván telepedett le, s innen járt be a városi levéltárba dolgozni. Nyíry szakmai munkásságában elsődlegesnek tartotta a levéltári anyag rendezését, kutatását és publikálását. A levéltárosok közül elsőként ismerte fel a nyilvánosság elől elzárt anyag közművelődési jelentőségét. Ásatásokat is végzett Borsodon és Boldván. Arra a megállapításra jutott, hogy Anonymus borsodi ember volt, s Boldván a kolostorban élt. Kutatása és értékmentő tevékenysége eredményeként került a múzeumba a megyaszói református templom karzata (annak előrésze) és festett mennyezetdeszkái. (A deszkákat 1735-ben készítő Asztalos Imre és Asztalos István miskolci mesterek élettörténetét kutatva a család török eredetét bizonyította.) Nyíry Dániel a miskolci lapokban (főleg a Reggeli Hírlapban) sokat publikált, de rendszeresen tartott tudományos előadásokat is. Balázs Győző irodalmártanárral 1923-tól szabadegyetemet szervezett, s levéltári ismereteiből várostörténeti, jogtörténeti, néprajzi előadásokat tartott. Miskolc város első tudományos folyóiratának elindítását Leszih Andorral közösen vállalták. A „Történelmi és Régészeti Közlemények Miskolc város és Borsodvármegye múltjából" című folyóirat 1926-1928 között jelent meg. A szerkesztés mellett számos tanulmányt publikált a folyóirat hasábjain, amelyek közül korszakos jelentőségű volt Miskolc 1678-cal induló számadáskönyveinek közzététele. Munkásságának feldolgozója, Tóth Péter írja: „Számára a legfőbb cél az volt, hogy Miskolc történetét beillessze az ország történetébe, a város mindennapjaival csak annyira foglalkozott, amennyire legfontosabb forrásai, a jegyzőkönyvek azt megengedték."

460 Földi maradványait a miskolci Deszkatemető őrzi.

461 460 TÓTH P. 1985. 523-538. p. 461 DOBROSSY I., 2003. 10. köt. 27-28. p. Fő munkái: Miskolc város „sántza, vagy árka". Történelmi Régészeti Közlemények, 1926. 3-6. p., Miskolc város régi számadáskönyvei, Történelmi és Régészeti Közlemények, 1926. 17-26, 56-67,