Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

keit érintő kérdésekben a törvényekkel ellentétes döntést hozzon, így vált a jogakadémiák ügye „hadikérdéssé" és tovább folyhatott az oktatás mind a négy évfolyamon. A háborús évek idején, 1940-1941-től a Miskolci Jogakadémia történetének záró szakaszához érkezett. A kolozsvári, a szegedi és a debreceni egyetemek jogi fakultásai a vidéki főiskolák legjobb tanárainak katedrákat kínáltak fel. Miskolcról Szontagh Vilmos, Hacker Ervin a debreceni egyetemre távozott. Zsedényi Béla pedig betegségre hivatkozva nyugdíjba vonult. 1944-ben a hivatalos tanulmányi időszak állandó légi készültség mellett kezdődött. A hallgatók egyre gyérülő számban jelentek meg az órákon. 1944. október 10-től az előadásokat már nem tartották meg. Bruckner Győző felhatalmazást kapott az evangélikus püspöktől az akadémia esetleges Kőszegre vagy Sopronba történő menekítésére. A jogakadémia áttelepítésének dilemmáját azonban megoldotta Rajniss Ferenc nyilas miniszter, aki 1944. október 29-től bizonytalan időre bezáratta az egyetemeket és főiskolákat.

451 A háború után Turóczy Zoltán evangélikus püspök Zsedényi Bélát bízta meg a jogakadémia ügyeinek vitelével. Az újraéledő oktatásnak először a Hunyadi u. 10. szám alatti egyházi épület adott otthont, majd pedig a Zeneakadémia második emeletére telepítették át az intézményt, ahol három tanterem állott az oktatás rendelkezésére. Az 1946 utáni fejlemények egyértelművé tették, hogy a világi pályára minősítő egyházi oktatás nem sokáig maradhat fenn. Továbbá azt is, hogy a jogakadémiáknak a hagyományos oktatási rendjük alapján nem lehet jövőjük a felsőoktatásban. 1948. június 16-án a magyar országgyűlés korszakos jelentőségű törvénytervezet vitáját kezdte meg. Ezen a napon került a ház elé a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvételéről szóló javaslat, amelynek elfogadása után 1948. június 30-án már mint államosított akadémia kezdte meg működését a Miskolci Jogakadémia.

452 Az államosítás messzemenő következményekkel járt a főiskola autonómiáját tekintve. Megszűnt a tanári kar felvételének minden privilégiuma. A felvételekről a rrúnisztérium döntött. 451 STIPTA 1.1996. 39. p. «2 Országgyűlési Napló IV. köt. (1947) 447. p.; LEHOCZKY A. 1970. 206. p.