Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Az 1930-as évek elején újra többszöri próbálkozás után a kultuszminisztérium kísérletet tett a jogi szakoktatás megújítására. A reformtervezet hosszabb távon nem számolt a jogakadémiai oktatással. A jogi főiskolákat „egyelőre fennálló" intézményeknek tekintette és megszüntetésüket szorgalmazta. Az ellenzéki politikusok által is támogatott jelentős társadalmi ellenállás miatt a minisztérium végül is elállt a reformtól. Az 1930-as évek derekán Hóman Bálint kultuszminiszter újból kísérletet tett a felsőoktatás megreformálására és ennek során a jogi akadémiák visszahonosítására, de újra sikertelenül. Az egyes jogi akadémiákon kétségbe vonható színvonalú oktatás folyt és a kibocsátott végzősök száma magas volt. A miskolci ügyvédi kamara 1935. évi jelentése szerint a jogakadémiák fölös számban ontják magukból a pályára készülő fiatalságot és „még hozzá sokszor: tudás és alapos előképzettség nélkül." ítéletüket a Miskolci Jogakadémia tanári kara egységesen visszautasította.

447 A reformtörekvések és bírálatok hatására a jogakadémiák kénytelenek voltak átgondolni tevékenységüket, és változtatásokra kényszerültek. Ennek során a Miskolci Jogakadémia új szervezeti és kormányzati szabályzatot léptetett életbe, új tanulmányi és fegyelmi rendtartást vezetett be. Az akadémia és a város kapcsolatát talán egyedül csak a jogakadémiai székház kérdése árnyékolta be. A főiskola Miskolcra települése utáni első pecsétjén olvasható volt az „ideiglenesen Miskolcon", 1921-re azonban már hiányzott az „ideiglenes" szó. Ez is kifejezésre juttatta azt a tényt, hogy a trianoni békediktátum után az akadémiának hosszú időre vagy talán véglegesen be kell rendezkednie Miskolcon. Miskolc vezetői a városháza második emeletén helyezték el a főiskolát, de látva az „ideiglenes"-ség állandóvá válását, méltó környezet biztosítását ígérték az intézménynek. Az 1920-as évek elején a nehéz gazdasági helyzetben levő város nem tudta teljesíteni az ígéretét. 1926-1929 között az elemi és középiskolai építési program megvalósítása volt elsődleges fontosságú, mivel az oktatási intézmények létesítéséhez az állam nagy támogatást biztosított. így a jogakadémia továbbra is a városháza 447 STIPTA 1.1985. 59-86. p.