Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

milut chasszadim (emberbaráti szeretet) kötelező voltát. Egyházi és privát szféra markáns elkülönülése, valamint az ünnepnapi vallásosság hiányában a hithű zsidók összes megnyilvánulását áthatotta a fenti triász. Korszakunkban sem volt mindez másképpen, így a zsidó felekezeti élet korántsem korlátozódott a zsinagógák falain belülre. Rengeteg magánimaház, ún. minjen

303 működött, még a szefárd kisebbségen belül is léteztek szűkebb körű közösségek (pl. a Miskolci Ortodox Zsidó Kör az Arany János utca 39. szám alatt). A mimkával kapcsolatos szervezetek között a Miskolci Izraelita Egyesült Ipartársulat volt a legpatinásabb, jogelődje, a zsidó céh még 1836-ban alakult. A tanulás és a munka megtermékenyítő hatásán is túltéve, az emberbaráti szeretet motívumát magukon viselő izraelita egyesületek voltak a legnépesebbek. Az 1768-tól megszakítás nélkül működő Chevra Kadisa (Szentegylet) gondoskodott a temetések liturgikus rendjéről és ápolta a sírkertet. Tagjai meghatározott alkalmakkor közösen ünnepeltek, évente ádár hó (február-március) 7-én összegyűltek Mózes halálának napján, jom kippurkor pedig végigjárták a temetőt, tisztelettel felkeresték a rabbik hantjait és az 1878. évi árvíz áldozatainak parcelláját.

304 Az Avas domb északnyugati lejtőjére, a Mendikás és az Avastető közé települt „Zsidóbánat" akkoriban még csak egy útvonalon, a Hideg soron keresztül volt megközelíthető. A szertartások rendje megfelelt a hagyományoknak, szokás szerint az elhunyt házától indult a halottas menet és a város felőli szekérúton érte el a temetőt. A bejárat - eltérően a napjainkban használatos, Avastető felőli kaputól - a temető nyugati oldalán nyílott a Mendikásra.

305 A kialakult rítus folytán a városból vezető út mindenkori állapota döntő jelentőséggel bírt. Évtizedeken keresztül drámai volt az elhanyagoltsága, esős időszakban bajosan lehetett biztosítani a szertartások tisztességét. A Danyi-völgy egyes barlanglakásai néhol az út alá fúródtak, életveszélyessé téve a közlekedést. A tartós burko303 Minjen vagy minjan: héber szó, jelentése szám, számítás. A nyilvános istentisztelethez tíz felnőtt, tehát 13. életévét betöltött zsidó férfi jelenléte szükséges. A helyszín alapjában mellékes, lényegében rabbi vagy kántor részvétele sem kritérium a közös imánál. Ld.: ATTIAS, J. - BENBASSA, E. 2003. 244. p. 304 PASZTERNÁK, R. S. 1970. 20. p. 305

A temető történetét részletesebben ld. BARNA 1.1993. 367-384. p.