Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kanonok, hajdúdorogi püspöki irodaigazgató: „Magyarország ujjáteremtésére, gazdasági megújulására törekszünk keresztény erkölcsi alapon. Lelki megújulás nélkül azonban nem lehetséges gazdasági megújulás sem, oda kell tehát törekedni, hogy a lelkeket újjáteremtsük. Szövetségünk első feladata, hogy az Egyházat ezen újjáteremtő mimkában segitse. Missziók tartását fogja ez a szövetség szorgalmazni és előmozditani, hogy ezáltal a habom alatt megromlott embert visszavezesse az evangéliumi erkölcs talajára, megtisztitsa, megjavitsa..." A szövetség - amelynek elnöki tisztét Hodobay Sándor töltötte be - már három hónappal a megalakulása után több, mint 40 000 fős tagsággal rendelkezett. Nagy tisztesség érte a miskolci görög katolikus egyházközséget azzal, hogy 1922-ben Miskolc thj. város polgármesterévé egyhangúlag Hodobay Sándort, az elkötelezett egyháztagot, az egyháztanács világi elnökét, a MAGOSZ elnökét választották. Személyében első ízben került katolikus vallású közéleti szereplő a város vezetőjének székébe. (A korábbi polgármesterek mind a Miskolcon mintegy fél évszázada a legnagyobb közéleti súllyal rendelkező református felekezetből kerültek ki.) 1923-ban született meg az ország legelső görög katolikus nőszervezete, a Borsod-Miskolci Görög Katolikus Nőegylet. A „miskolci görög katolikus intelligens hölgyek" összefogásának kezdeményezője és előmozdítója Schirilla parochus volt. Az egyesület a szegény sorsú iskolás gyermekeket tanszerrel, ruházattal látta el, közülük a jeles tehetségűeket teljes ellátásban részesítette. Évről évre nagy sikerű mű- és háziipari kiállítást rendezett, amelynek jövedelméből szintén a szegényeket támogatta.

241 A szervezet új úton indult el, a megszokott karitatív tevékenység mellett nagy jelentőségű kulturális, nemzetvédelmi, szociális munkát fejtett ki. 1926-tól azonban tagsági díjat nem szedett, attól kezdve gyakorlatilag nem működött, hiszen a miskolci székhelyű Magyar Görög Katolikus Nők Országos Szövetsége ugyanazon célokat szolgálta helyi szinten is, amiket a Nőegylet.

242 Az 1930-as évek végén a Borsod-Miskolci Görög Katolikus Nőegylet vezetőségében ellenté241 SZKIBA T. 1996. 49-51. p. 242 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.1171/1937.