Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

szony szerepét, a vendégek pedig belépődíjat fizettek. A „Lutheruzsonnák" igen népszerűek voltak, és évről évre egyre több jövedelmet jelentettek a Nőegyletnek. Az egyleti munka „egyháziasítása" érhető tetten abban, hogy a gyülekezeti teremben rendezett Luther-uzsonnákon a húszas évek végétől részt vett és igemagyarázatot tartott a lelkész is. Evenként rendszeres ruha- és cipőosztással támogatták a gyülekezet szegény gyermekeit. A gazdasági válság legnehezebb éveiben több mint 150 gyereknek juttattak karácsonykor ruhasegélyt. 1929-től diakonisszát alkalmazott a Nőegylet, aki a betegek és szegények látogatását végezte a nőegyleti tagok segítségével. A diakonissza információi alapján pénzbeli segélyt is juttattak a rászorulóknak. A Miskolcon megrendezett egyházkerületi, vagy országos evangélikus rendezvények (Luther Szövetség, Protestáns Irodalmi Társaság) háziasszonyi teendőit is ellátták és finanszírozták. Különböző ösztöndíjakkal, segélyekkel és vendéglátásokkal az evangélikus hittanosokat, tanoncokat és konfirmandusokat is támogatták. Az egylet jövedelmei lehetővé tették, hogy 1939-től a templom mögötti épületet felújítva nyolcfős napközi otthon kialakítását és működtetését vállalják. A templomfelújításban kölcsönnel segítették a gyülekezetet.

216 A Leányegylet alapszabályban megfogalmazott célja a következő volt: „A hitbuzgóság mélyítése, az evangélikus öntudat élénkítése, a templom belső felszerelésének gyarapítása és szépítése s az emberbaráti szeretet gyakorlása. E czélt felolvasó és teadélutánokkal, templomi énekkar szervezésével, építő és tudományos, valamint szépirodalmi müvek ismertetésével szolgálja." Az „emberbaráti szeretet gyakorlásában" a Leányegylet a Nőegylet tevékenységéhez csatlakozott. A karácsonyi ruhaosztásban, jótékonysági estélyek megrendezésében közreműködött, és Luther-uzsonnákat is tartottak. A húszas évek elején valójában önképzőkör jelleggel működött. Hetenkénti, majd kéthetenkénti összejövetelein a tagok szavaltak, regényeket ismertettek, énekeltek. Később vendégelőadókat hívtak, akik a legkülönbözőbb témákról tartottak előadásokat. 1927-től kezdve Duszik Lajos is részt vett a Leányegylet 216 MEEL. Nőegyleti jegyzőkönyvek, 1929-1940.