Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

alábbiakról számolt be: „Az egyházi reakció külsőleg csendben van, de különösen az iskoláknál folytatja továbbra is akna munkáját. Az alsó papság részéről nem látni megnyilvánulást abban a tekintetben, hogy közelednének felénk/'

170 1948. június 12-én a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kimondta egyesülését Magyar Dolgozók Pártja néven. Június 16-án az országgyűlés megszavazta az iskolák államosítását (1948:XXXIII. tc). A „fordulat évé"-ben Rákosi Mátyás (MKP) bejelentette a döntő harcot a magyarországi klerikális reakció ellen. Ezzel kezdetét vette a nyüt egyházüldözés, a helyi egyházak vezetőinek félreállítása, bebörtönzése, hogy a pásztorok nélkül maradó, hívő tömegek szétszéledjenek, s a hatalom kényekedvére érvényesíthesse akaratát.

171 A katolikus egyházzal szemben viselt hadjárat csúcspontja ebben a korszakban Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek (1945-1973) letartóztatása és elítélése volt. A főpap meghurcolása egyfelől a tömegek (kiváltképpen'a lakosság kétharmadát kitevő katolikusok) megfélemlítését, másfelől a szocialista menetirányt vett állam eltökéltségét bizonyította. A Mindszenty-ügynek, a Magyar Népköztársaság egyházpolitikájának és a Magyar Katolikus Egyház történelmének nagyon fontos fejezete ért véget Miskolcon is 1949-ben.

172 Az evangélikus egyház A miskolci evangélikus egyház története szorosan összefüggött az egyház 1918 után alaposan megváltozott helyzetével.

173 Magyar170 B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 53. f. 104. ő. e. 171 TÖRÖK J. - LEGEZA L. 2000.145. p. 172 SÁNDOR I. 2005. 271-279. p. 173 A gyülekezet két világháború közötti történetét korábban Várhegyi Miklós foglalta össze (ld. SZEBIK I. - VÁRHEGYI M. 1983.), mely jelen munkánkhoz is jól használhatónak bizonyult. Hasznos forrás az egyházközség Örömhír (A miskolci evangélikus hittestvérek lapja) című, 15 éven át megjelenő' újságja. Más egyháztörténeti munkákra csak egy-egy utalás erejéig támaszkodhattunk. Tanulmányunk forrása elsősorban a Miskolci Evangélikus Egyházközség levéltári anyaga volt, amelyből az egyházközségi jegyzőkönyveket, valamint a Nőegylet és a Leányegylet jegyzőkönyveit használtuk. A Nőegylet jegyzőkönyvei 1929-1940-ig, a Leányegyleté 1923-1940-ig találhatók meg. Az egyházközségi jegyzőkönyvekből az 1944-es esztendő hiányzik. Ezúton is köszönjük a gyülekezet lelkészének,