Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

szellem nemcsak vallástalan, hanem jelenleg vallásellenes. Erkölcsileg nemhogy fejlődnének a gyermekek, hanem még rosszabbakká lesznek. Pártirányítás alatt áll. Anyagilag versenyezni velük lehetetlenség, hiszen pontos számítás szerint a legegyszerűbb kétszeri étkeztetés is 50 gyermek részére legalább havi 3 500 forintba kerül." A jegyzőkönyvből még kiderül, hogy a többi napközi otthonban (Gr. Apponyi A. ma Szeles utcai, Szirma utcai, martintelepi, Petőfi Sándor ma Dankó Pista utcai, diósgyőri, hejőcsabai) az ellátás ugyan szerényebb, de a meggyőződéses római katolikus vallású nők vezetése mellett a nevelés ellen kifogás nem emelhető. A nyári napközi otthonok létesítéséhez sok pénzre volt szükség. Ezt a nagymiskolci egyházközségek elsősorban városi támogatásból, másodsorban a hívek támogatásából, gyűjtésből, egyházközségi segélyből remélték előteremteni. Az eklézsia azonban szegény volt, a város vezetésének pedig bizonyára nem állt érdekében hathatós anyagi segítség nyújtása. Nagyot fordult az ország, ám az egyházban olykor még a régi reflexek munkáltak. Az 1947. augusztus 31-én megtartott országgyűlési választásokon a Magyar Kommunista Párt Miskolcon is jobban szerepelt, mint két esztendővel korábban. Eredménye mégis elmaradt saját elvárásától. Az ellenzéki, keresztény szellemiségű pártok viszont váratlanul előkelő helyezéseket értek el.

162 Az okokat keresve az MKP Nagymiskolci Pártszervezetei Központi Titkárság titkára már első helyzetértékelésében a papságot hibáztatta, mert az agitált az ellenzék mellett.

163 A következő hetek, hónapok során a főbb borsodi és nagymiskolci kommunista pártszervek és funkcionáriusok az elégtelennek ítélt támogatottságért, népszerűségért mindenek felett az egyházat tették felelőssé.

164 így minősült a katolikus egyház helyi szinten is a reakciósok gyűjtőhelyévé, a reakció fellegvárává. Az MKP vezetői úgy döntöttek, fokozzák a tömegek megnyeréséért folytatott tevékenységüket, és nagyobb hangsúlyt fektetnek az ezt szolgáló mindkét pártmunkára. Úgy látták, hogy a kívülállóknak a párthoz, a mozgalomhoz kapcsolása, a beszerve162 Az 1. helyen a Magyar Függetlenségi Párt, a 4. helyen a Demokrata Néppárt végzett. 163 B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 53. f. 104. ő. e. i« B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 53. f. 37., 3., 205., 104., 5. ő. e.