Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

épületben és kápolnában a Szinva partján. Monumentálisnak tervezett rendházuk és templomuk építéséhez - bár élvezték a város és a közgyűlés jóindulatát - a háborús cselekmények és az engedélyeztetési eljárások miatt csak 1948-ban kezdhettek hozzá a Győri kapu északi oldalán. Mindössze egyetlen évük volt a munkálatokra, 1949-ben a politika szólt közbe. A szerzetesek működését felfüggesztették, a város új rendezési tervet kapott, a templom- és rendházépítés feledésbe merült.

126 Az 1919 utáni negyedszázadban a katolicizmus Miskolcon is felvirágzott, itt is szoros kapcsolatban volt a világi (politikaiközigazgatási) vezetéssel. A városi és az egyházi elöljárók rendszeresen részt vettek egymás rendezvényein, iinnepségein. A városi vezetők tagjai voltak az egyházközségi tanácsoknak is, az egyházi előkelőségek a várost irányító testületekben is jelen voltak. A katolikus hitélet fellendülése persze Miskolcon sem a politikai akarattól függött elsősorban, de az biztosított teret arra, hogy az egyház tagjai - túl a plébániai vagy plébániaközi szinten - a közélet jelentős résztvevőivé, a társadalmi élet tevékeny alakítóivá váljanak. Az 1924-es missziós év ünnepélyes befejezésére, a Mindszenti templomból induló szentségi körmenetre Hodobay Sándor polgármester és a tisztviselőkar római katolikus vallású tagjai is hivatalosak voltak.

127 1925-ben hunyt el Zábrátzky György címzetes apát, egri főszékesegyházi kanonok, alsóvárosi plébános (19081925), aki évtizedeken át a város törvényhatósági és közigazgatási bizottságainak is tagja volt. A törvényhatósági bizottság október 29-i rendes közgyűlésén a polgármester úgy emlékezett meg róla, mint akiben: „a városi közügyek lelkes harcosát, az ínségeseknek, nyomorúságot szenvedőknek jótékony maecenását vesztettük el".

128 Zábrátzkynak az egri érsektől kinevezett utódját, Kronberger Józsefet a bizottság december 30-i rendkívüli közgyűlése pedig így méltatta: „személyében kiváló készültségű, nagy tudású főpapot nyert városunk, akinek Miskolcon való letelepedése nemcsak 126 Vö. DOBROSSY 1.1997. 266-271. p. 127 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.13402/1924. 128 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 217 kgy/1925.