Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
A katolikusok lényegében valamennyi kerületben tartották a város egészére jellemző 40-44% körüli arányukat, a reformátusok jóval kisebb arányt képviseltek a város keleti felében, éppen ellentétes tendenciát mutatva, mint a zsidóság. A reformátusok legnagyobb tömörülése a III. kerületben, vagyis az avasi református templom környékén mutatható ki, míg a II-IV. kerület határán lévő Deszkatemplom vonzáskörzetében ennél jóval alacsonyabb. Valószínűleg a belváros felé koncentrálódott az izraeliták mellett az evangélikus és a görög katolikus lakosság is, vagyis jelentős részben megmaradt régi, a templomához viszonylag közeli lakóhelyén, még ha a városban való elterjedésük kezd is egyre kiegyensúlyozottabb képet mutatni. Az egyes egyházak, vallásfelekezetek életének legfontosabb tudnivalóit foglaljuk össze. Az egyháztörténeti ismertetés beosztásakor megtartottuk a Miskolc története monográfia korábbi (III. és IV. köteteiben alkalmazott) sorrendet, annak ellenére, hogy a XX. század első felére az egyes egyházak lélekszáma alaposan átrendeződött, kiegészítve egy, kisegyházakkal kapcsolatos rövid összefoglalással. A református egyház 3 Az első világháború és az őszirózsás forradalom - más helyi gyülekezetekhez hasonlóan - a miskolci reformátusokat is, több évtizedes vagy évszázados politikai struktúrák megváltozásának előrevetítésével, készületlenül érte. A modern tömegháború következményeinek begyűrűzése, a nélkülözések és a társadalmi forrongás nem hagyta érintetlenül az egyházközség vezetőit, tagjait sem, s lázasan keresték helyüket az akkor előre még nem látható új rendszerben. A forradalmak következményei mind a Horthykorszak egészére, mind annak helyi vonásaira alaposan kihatottak. A miskolci reformátusság számára mindezeken felül komoly csapást jelentett, hogy közvetlenül az őszirózsás forradalom előtti 3 Alábbi egyháztörténeti összefoglalás kivonata, illetve az újabb adatokkal történő kiegészítése a miskolci reformátusok XX. századi történetét összefoglaló monográfiának: FAZEKAS Cs. 1999. E fejezet készült a Széchenyi István Ösztöndíj támogatásával.