Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Közel hat és fél évtized elteltével, közös kutatási programok eredményeként 2006-ban látott napvilágot az Oroszországi Föde­rációs Levéltári Szolgálat, az Oroszországi Állami Katonai Levéltár és a moszkvai Levéltári Intézet támogatásával, anyagának publiká­lásával a Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban c. forráskiadvány, amely annak a reményét sejteti, hogy azt is megtudhatjuk, hány miskolci és városkörnyéki lakos pusztult el a Szovjetimió külön­böző hadszínterein, hadifogoly- és munkatáboraiban. 391 Természe­tes annak az igénynek a megfogalmazása, hogy egyszer név sze­rint is megismerhessük, s emléktáblába véshessük azoknak a mis­kolciaknak a nevét, akik idegen földön, más temetőkben vagy névtelen helyeken nyugszanak. A városi polgári köztemető 1988-ban a Miskolcterv és a B.-A.-Z. Megyei Temetkezési Válla­lat a város felkérésre állapottanulmányt készített Nagy-Miskolc temetőiről. A város akkor főépítésze, Kelemen István a tanulmány­terv célját az alábbiakban fogalmazta meg: 1. a temetkezéssel kap­csolatos gyakorlat áttekintése. 2. az állami, ill. városi köztemetők és a felekezeti temetők feladatainak megosztása, egyenletesebbé tétele. 3. az összvárosi (fejlesztési és megtarthatósági) érdekek összhangba hozása, valamint a többféle temetkezési mód és igény kielégítése. 392 A kataszter megadja a „régi köztemető" legfonto­sabb adatait is. A Hősök temetője és a Temetősor utca által hatá­rolt, de az Akasztóbérc felé nyitott területen alakult ki a város első köztemetője. Eredeti területe 13,5 kat. hold, de a temető valóságos nagyságát az Általános Rendezési Terv által feltüntetett forgalmi utak határozták meg (1988-ban). A temető északnyugati irányban terjeszkedhetett volna. A Szentpéteri kapui új köztemető megnyi­tásakor ezt a temetőt bezárták, tehát kb. két évtizede a területen új temetés nem történt. Ezért fogalmazták meg a szakemberek, hogy Pocking város képviselői. 1997-ben így került sor a német katonasírok exhu­málására és közel fél évtized mülva egy emlékező kereszt, egy síremlék felava­tására. Déli Hírlap, 1997. szeptember 5. Észak-Magyarország, 2001. jülius 24. 391 VARGA É. M. főszerk. 2006. 392 B.-A.:-Z. m. Lt. XXXII. 41. 1679.

Next

/
Thumbnails
Contents