Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

tüntetett neveket is csak a XVI. századtól tudjuk nyomon követni. Ómiskolc temploma és temetője a legősibb, a kialakuló Újmiskolc temetőjéről a XVII. század közepétől szólnak a legkorábbi feljegyzések. A tetemvári evangélikus, református temető (később Deszkatemető) az 1679. évi pestisjárvány következményeként foglalt el egyre nagyobb területet.

359 Részben újabb járványok, másrészt új felekezetű népesség megtelepedése, a város lélekszámának növekedése alakította ki a mindszenti katolikus és evangélikus, a Szent Anna templom környéki katolikus, református és evangélikus, valamint az Avas nyugati, művelésre alkalmatlan oldalán a zsidó temetőket a XVIII. század folyamán. A betelepülő görögkeleti vallású kereskedő-népesség előbb Mindszenten, majd a Tetemváron, a XIX. század elejétől a templomkertben temetkezett.

360 A kisebb felekezeti temetők mellett a Tetemvár adott helyet a XX. század második harmadáig a köztemetőnek, amelynek bővítésére már nem volt lehetőség, s ezért megszüntetése mellett döntött a város vezetése. A két világháborúval terhelt XX. századi évtizedek kívánták meg a katonatemetők kialakítását. Egyikük a város szélén, a Sajó keleti oldalán „koleratemető" néven került a köztudatba. Ide temették a közelben emelt első világháborús barakk-kórház sokféle nemzetiségű halottjait.

361 A tetemvári református temető és a köztemető között előbb csak „szalagtemető", később nagyobb területű parcella adott helyet a Hősök temetőjének. Ezek a katonatemetők a második világháború áldozatainak is helyet adtak, s bár a XX. század második felében is temettek még ide, a temető jellegét átadta az emlékműveknek, s lehetősége van annak, hogy Miskolc itt alakítsa ki - a történelem viharaira állandó emlékeztetőként - az egységes, összevont kegyeleti parkját.

362 Miskolc terjeszkedésével a temetőket lakóövezetek vették körbe, de ezek mellett újabbak megnyitására is viszonylag gyakran volt szükség a temetkezési szokások változása miatt. Mauzóleumokat ugyan nem építettek, de a XX. század elejére az Avason és főleg Mindszenten kripták, sőt kriptasorok alakultak ki, amelyek haszná•^9 GYULAI É. 1999. 141-184. p. 360 DOBROSSY I. 2001.113-130. p. 361 DOBROSSY I. 1996. 3. köt. 254-264. p. 362 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 713., XXXII. 41.1679.