Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

a hagyományos „tűzoltóság" helyett a „tűzrendészet" fogalom terjedt el a szakmában, hiszen ez a tűzmegelőzést, a tűzoltást, a műszaki mentést, a mentőszolgálatot, majd pedig a légoltalmat is magába foglalta. 1942-től a Belügyminisztériumból indult kezdeményezésre vizsgálni kellett, hogyan választható szét a mentőszolgálat és a tűzoltóság. Csak abban volt egyetértés, hogy a műszaki eszközöket el kell különíteni egymástól, s a mentőszolgálat közvetlenül, új intézményként szolgáljon a város felügyelete alatt. 1945-1946-ban még nyoma sincs annak, hogy a mentőszolgálat és a kórházi betegellátás összekapcsolódhat.

356 A 271.000/1946. B.M. rendelet megszüntette az önálló törvényhatósági jogú városokban az önkéntes tűzoltóságokat és az önkéntes mentőegyesületeket. A Nemzeti Bizottság elnöke egy beadványra 1946 végén adott válaszlevélben közölte az önkéntes tűzoltóság képviselőivel, hogy „az önkéntes tűzoltóság miniszteri rendeleten nyugszik, ebből következően a közigazgatási hatóságoknak egyetlen kötelességük van: a rendelet végrehajtása."

357 Ennek megfelelően 1946-1948 között oly módon történt meg az átszervezés, hogy az mindenütt, minden településen az államosítást jelentette. Az 1948-as államosítással egyidőben kialakították a városi és a járási tűzoltó-parancsnokságok rendszerét. Már a XX. század második felének történései közé tartozik, hogy 1952-ben a tűzoltóparancsnokságok hatósági jogkört kaptak.

358 A VÁROS TEMETŐI, SÍREMLÉKEK, EMLÉKMŰVEK, TEMETŐKULTÚRA A monográfia korábbi köteteiben önálló cím alatt nem esett szó temetőinkről, holott azok egyidősek Miskolc és a mai NagyMiskolcot alkotó, egykor önálló települések történetével. írott emlékeink sokkal későbbiek, s mert a rátemetések folyamatosak voltak, a fa sírjelek időről időre elenyésztek. A kő síremlékeken fel356 B.-A.-Z. m. Lt. XVII. 2.1058/1945. 357 B.-A.-Z. m. Lt. XVII. 2.1093/1946. 358 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 104. és 217.