Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

ború évei alatt az épületbelsőt a hadtestparancsnokság igényeinek megfelelően átalakították. A háborút követően azonban az épület más funkciót kapott. Ez összekapcsolódott azzal, hogy a Zsolcai kapuban a Rudolf laktanya és környéke az 1944. június 2-ai légi­támadás és bombázás során súlyos károkat szenvedett. így meg­semmisült a laktanya honvédkórháza is. (Ez a laktanyán kívül, an­nak szomszédságában működött.) A háborút követően ezért, s mert a honvédelem struktúrája is megváltozott - megszűnt a VII. honvédhadtest és parancsnoksága - az új, demokratikus honvéd­ség, ill. a minisztérium saját kezelésében megtartotta az épületet, s ebben honvédkórház kialakítása és működtetése mellett döntött. Az átalakítás azt jelentette, hogy az épülettömb változatlanul megmaradt, de elé, a Csabai kapu nyomvonalával párhuzamosan kiegészítő épületsort emeltek. Tervezője Hegedűs Ernő építész volt 1949-ben.325 Azzal, hogy a Miskolci és Felsőmagyarországi Zsidókórház, s a működetésére létrehozott egyesület megszűnt, nem jelentette a zsidó „kórház-ügy" bukását. A háború után, s a deportálásból visszatértek számára a Zsidó Szövetség Széchenyi u. 22. sz. alatti irodájában két szobát rendeztek be „kórháznak" Reinitz Dezső fő­orvos irányításával. Az amerikai Joint-szövetség támogatásával a Weidlich-palota egyik udvari, emeleti részén is működött kórház, majd a Búza tér környéki Szendrei János utcában alakítottak ki Joint-kórházat. Mivel a kórházi befogadásra és kezelésre a vissza­térőknek mind nagyobb szüksége volt, a hitközség a volt tanító­képző épületét (Csengey Gusztáv u.) alakíttatta át kórházzá. „A belgyógyászat mellett a szülészeti osztály teremtése is aktuálissá vált. Társadalmi akció révén a második emeleten külön szobák lé­tesültek, majd a Joint segítségével a legmodernebb eszközökkel berendezett nőgyógyászat is." 326 Később ezekbe a volt téglahom­lokzatú épületekbe a városi rendőrkapitányság költözött. 327 325 A kivitelezési munkákat 1950-1951 között végezték, s az összeillesztés 1994-ig jól látható volt. A kórtermek a hátsó épületsorban, a rendelők, műtők az épület új homlokzati részén voltak. Az A és B részekből álló épületegyüttes 1994-től kapott új nevet. A Szent Ferenc Kórház története a XX. század második felében azonban már a monográfia következő kötetében lesz nyomon követhető. 326 PASZTERNÁK S. 1949.19-21. p.

Next

/
Thumbnails
Contents