Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Honvédkórház és dandárparancsnokság a volt zsidókórházban Számos XVIII-XIX. századi és XX. század eleji kórházalapítás után, a zsidóság városi létszámának növekedésével párhuzamosan az 1920-as években új kórház alapításának szükségessége vetődött fel Miskolc és Hejőcsaba határán. 1924-ben megalakult a Miskolci és Felsőmagyarországi Zsidókórház Egyesület, amely még ebben az évben megkapta működési engedélyét a Belügyminisztériumtól. 17 tagú tisztikarának élére Győri Ödön és Neumann Adolf kormányfőtanácsosok, a miskolci zsidóság legelismertebb, országos hírű képviselői álltak.

317 A város tiszti főorvosa, Szabó Ármin a kórház helykijelölésével és a telekvásárlással kapcsolatban a következő szakvéleményt adta: „a szóban forgó telek a város külterületén fekszik, tágas, mintegy 4 kat. holdnyi terjedelmű, egyik oldalán szabálytalan, téglány alakú, nyugatnak kissé lankásan emelkedik. E telek eredetileg szőlőterület volt. Ez idő szerint részben kaszáló, részben gyümölcsös, részben vetemények termelésére szolgál. A telek határai: kelet felől a Heő-Csaba felé vezető, aszfalttal borított úttest és az azon túl fekvő családi házakból álló „Otthon telep", nyugat és észak felől nagy kiterjedésű szőlőterületek, dél felől a szőlők közé vezető dűlőút, szántóföldek, és a szántóföldek folytatásában a telektől mintegy 200 méternyire a kerámia gyár, ennek folytatásában pedig ismét szántóföldek és szőlőterületek. A kerámia gyárban a munka termeken kívül néhány lakás van."

318 A kórházat 60-70 ágyasra tervezték, s a jövőképet is jónak ítélték, mert „a városszabályozási terv szerint a telek környéke villaszerű építményeknek van szánva."

319 1924 augusztusában megtörtént az alapkőletétel, a névadáskor (Felsőmagyarországi Zsidókórház lett a neve) a népkerti Vigadóban Altmann Ignác, a kórházbizottság elnöke előadta, hogy eddig is írták a miskolci zsidókórház történetét, s ekkortól kezdve az új kórháznak is lesz krónikása. (Ha készült is ilyen, elkallódott, vagy 317 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 6868/1925. 318 Vö. a kötet ipartörténeti fejezetében a kerámia-, ill. építészetikerámia-gyárat, amely Túry József vezetésével új stílust igyekezett Miskolcon megteremteni. 319 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.10.426/1925.