Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

1946 április-augusztus között került sor. A helyreállítás mellett bizonyos egységeket újra kellett építeni. Alaprajzi elrendezésében csaknem változatlanul megmaradt a Bottyán János utcára néző épület, amely a mai lithoterápiának ad helyet. A régi járványkórház egyik épületének bővítésével kapott helyet a mai infektológia. Hasonlóan megőrizte eredeti alapjait a mai hepatológia is. A volt járványkórház bőr- és nemibetegosztályának épülete bővült, s ad ma helyet az idegosztálynak. A tanácsrendszer kialakulásával korszakunk végén - megszűnt a két intézmény különállása, a kórház teljes egészében a megyei tanács irányítása alá került. 1952ben, amikor Semmelweis Ignác nevét felvette a kórház, értelmét veszítve - hivatalosan - megszűnt az Erzsébet és a Szent István elnevezés is.

309 A hat, majd még hat épületből álló járványügyi állomáshoz a korabeli Magyarországon csak a székesfehérvári volt hasonlítható, de az is kevesebb ággyal rendelkezett. Nem kizárt, hogy Miskolc első világháborús „katonakórházváros" szerepe volt inspirálója annak (s pénzügyileg természetesen a Speyer-kölcsön), hogy tömegjárvány esetére felszereltek két, egyenként 64 ágyas részleget is. A kórház „túlméretezett" lett, évente mintegy 100-100 beteget ápoltak itt, járvány pedig nem tört a városra. Ezért felvetődött, hogy a városi kezelésű járványkórház egy 20 ágyas részlegét adja át a megyei Erzsébet kórháznak, ahol a tüdőbetegrészleg a belgyógyászaton belül működött. A tüdőkor sok áldozatot szedett Miskolc szegénynegyedeiben, ezért ez lett volna az első lépés ahhoz, hogy Miskolc megvalósíthassa régi tervét: egy modern tüdőbetegkórház kialakítását és működtetését.

310 Az új járvány kórház működött, de amikor átadták, nem bontották le a régi barakk-kórházat, amit 80 család szállt meg és lakott be. Akkor a város közgyűlésében Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő többször is felszólalt, hogy a járványkórház a járvány terjesztésének legfőbb gócává vált Miskolcon. (Több mint hét évtized telt el, s a Szondi-telep ügye azóta sem oldódott meg, sőt egyre többet szerepel a XXL század miskolci sajtójában.)

311 309 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 508. 159/1947. 310 Reggeli Hírlap, 1934. szeptember 26. 311 Reggeli Hírlap, 1935. március 1.