Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

áprilisában költöztették vissza. Ebergényi főorvos egy évtizeden át vezette a kórház szülészeti munkáját, s 1952-ben a miskolci Erzsébet, majd Semmelweis Kórház osztályvezetőjévé nevezték ki, ahol még közel két évtizeden át dolgozott.

300 A Vasgyári Kórház területét 1944. szeptember 13-án a gyár közelsége miatt érte szőnyegbombázás. A belgyógyászat épülete két bombatalálatot is kapott. Leomlott az 1. számú épület, a sebészet keleti szárnya is. A szülészetet ugyan találat nem érte, de közvetlenül mellette bomba csapódott be, így csak épületkárok keletkeztek. A kisegítő épületek (felvételi épület, mosoda, gépház) különböző mértékű, de helyrehozható károsodást szenvedtek. A kórház területén kialakított óvóhely beomlott, a korabeli felvételek szerint 6 vagy 8 fő halt meg itt a légnyomástól. A Vasgyári Kórház elkülönítő részlegeként működött az ún. járvány kórház. A temető mögötti dombtetőn egy favázas, téglafalas épület szolgált a fertőző betegek elkülönítésére. Nem volt szakorvos vezetője, de a kórház minden orvosa - beosztás szerint - feljárt, tehát mindennap más-más orvos ellenőrizte a betegek állapotát. A háború után rövid ideig szükség volt még a barakk fenntartására, mert tífuszjárvány kialakulásától tartottak az orvosok. (Az épületet az 1950-es évek elején bontották le.) A Vasgyári Kórház Diósgyőr Miskolchoz csatolásával városi kórház lett. Ennek a dátumát Gyárfás Ágnes kutatta ki, s írta le azzal, hogy a kórházi Társpénztár 1945. évi dokumentumai megsemmisültek ugyan, de a későbbi jegyzőkönyvek megmaradtak. Míg 1940-ben 7 orvos, 6 szerződéses szakorvos és 56 különböző alkalmazott, valamint 18 szerzetes ápolónővér dolgozott a kórházban, addig 1947-ben 11 orvosról és 8 szerződéses orvosról, tehát 19 szakorvos alkalmazásáról tudunk, s a teljes segéd- és kisegítő személyzet száma 107 fő volt. A Vasgyári Kórház közel megduplázódott létszámmal lett városi kórház.

301 * * * Kórháztörténeti érdekességként említhetjük, hogy bár az 1900ban megnyílt Erzsébet kórháznak XIX. század közepi városi előz300 GYÁRFÁS Á. 1975. 30-31. p. 301 GYÁRFÁS Á. 1976. 42.131-132. p. és 133-136. p.