Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A Vasgyári Kórház harmadik épületére, s a már meglévő két épület szomszédságában egy szülészeti és nőgyógyászati osztály kialakítására már régen igény volt. A belgyógyászati épület telepí­tésével egyidőben tárgyaltak a szülészet épületéről is, a nők ellátá­sa mégis maradt Miskolcon az Erzsébet kórházban. A szülést Pere­cesen egy ötágyas szülőotthonban igyekeztek megoldani, de a szü­lések és a vetélések száma nagyon közel esett egymáshoz. A szülé­szet katasztrofális helyzetére Auffer Vilmos egy 1933-ban megírt rendtartása és Kuncz Andor orvos felmérése, majd előadása hívta fel a figyelmet. Utóbbi orvos szerint „a kerületi szülések 92%-a otthon, a bábák segítségével történik. Ezek a bábák 38 év óta nem kaptak továbbképzést." Diósgyőr községben szinte ki lehetne mu­tatni az országos vetélési csúcsot. Jäger (Jármay) Gyula, az Erzsé­bet kórház orvosa a diósgyőri adatokat összehasonlította a megye­beli helyzettel, s megállapította, hogy a miskolci járásban (a kór­ház közvetlen hatáskörében) 98 szülésre 160 vetélés esett 1933­ban. Diósgyőr adatai még ennél is rosszabbak voltak, hiszen 28 szülésre (élve születésre) 98 vetélés esett. A vetélések magas szá­ma összefüggött a nyomorral, a rossz egészségügyi viszonyokkal, a bábák képzetlenségével, s nálunk súlyos szociálpolitikai teher­ként nehezedett a „születendő" Nagy-Miskolc koncepció megva­lósítására. 299 A perecesi szülőotthon elégtelensége, az otthon szülés kataszt­rofális eredményei, az Erzsébet kórház távolsága, másrészt befo­gadóképességének korlátozott volta mind-mind arra sarkallta a Társpénztár betegbiztosító intézetét, hogy a MÁV AG vezetését és támogatásukat kérve épüljön meg a kórház újabb egysége. Schreil Gyula 1937-ben elkészítette a terveket, amelyek átdolgozása után elkezdődtek a munkálatok. Az új egység teljes felszerelése 1941 végére készült el, s ekkor hirdették meg a szülész-nőgyógyász fő­orvosi állást. A 70-80 ágyas szülészet 1942 nyarán kezdte meg mű­ködését Ebergényi Sándor irányítása alatt. A kórház kitelepítése előtt havonta 50-60 szülést és 15-20 műtétet jegyeztek fel. A csá­szármetszések aránya az összes szülések 2,5%-a volt. 1944 júliusá­ban Perecesre, az iskolába költöztették ki az osztályt, majd 1945 2w JAGER-JÁRMAY Gy. 1937.1. szám

Next

/
Thumbnails
Contents