Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Különbségek a településcsoportok között (1941) 0-19 20-39 40-59 60-X Összesen éves korcsoport Összesen Történeti Miskolc 30,1 38,1 22,2 9,5 100,0 Diósgyőr 35,2 36,8 20,5 7,4 100,0 Hagyományos falvak 40,1 30,2 19,8 9,8 100,0 Ipari falvak 45,5 30,1 17,4 7,0 100,0 (Családi állapot) A családi állapot tekintetében 1910 és 1949 között (5. táblázat) egyrészt a házasok, másrészt a - nagyságrendileg ekkoriban még nem jelentős - elváltak arányának folyamatos növekedését tapasztaljuk. (A két adatsor értékeinek 1941 és 1949 közötti ugrásszerű emelkedése valószínűleg a katonaság adatainak eltaínésére vezethető vissza.) Külön-külön nézve az egyes településeket az 1941. évi népszámlálás adatai azonban egymástól jelentős eltéréseket mutatnak. A 15 év feletti népességben 50 százalékkal magasabb a nem házasok aránya a történeti Miskolcon, mint Diósgyőrben és a környező falvakban, míg az özvegyek tekintetében a helyzet ennek ellenkezője. Mindez arra utal, hogy egyrészt Miskolcra számottevő nem házas családi állapotú férfi és nő vándorol be. Valószínű hosszabb ideig „legényéletet" is élnek, szemben a bevándorlókat ugyancsak vonzó Diósgyőr családi viszonyaival. Ez a Miskolcra történő bevándorlás egyúttal csökkenti az özvegyek arányát is. 5. táblázat A 15 év feletti népesség családi állapot szerinti összetétele Miskolcon Férfiak Év Nem házas Házas Özvegy Elvált Összesen Év Nagy-Miskolc Összesen 1910 41,9 55,0 2,9 0,2 100,0 1920 40,8 56,0 2,8 0,4 100,0 1930 38,6 57,7 2,9 0,8 100,0 1941 38,9 57,5 2,9 0,7 100,0 1949 29,8 65,8 3,2 1,2 100,0