Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

újításokkal és új beruházásokkal foglalkozott, tehát az itt jelentkező összegek nem hasonlíthatók össze a háború előtti korszak hasonló rovatú költségeivel. Nem haszontalan a 18 beruházás tételes indoklásából néhányat kiemelni. „A város tulajdonát képezi a volt vakok intézetének székháza (Vakokat Gyámolító Felsőmagyarországi Egylet, Győri kapu 13. sz.). Ennek a helyreállítása azért is szükséges és sürgős, mert a tönkrement épületből átmenetileg még a tél beállta előtt ebbe az épületbe kívánjuk elhelyezni az aggok otthonának lakóit. Mert a város hosszú évek óta sürgeti a teljesen használhatatlanná vált aggok otthonának újjáépítését (Győri kapu 27. sz.)"

255 Érdekesebb - s ez meg is valósult - a szociális frrnkciót betöltő intézmények közös konyhájának megépítése. „A folyton szaporodó és étkezést biztosító szociális intézmények fenntartása rendkívül költséges a decentralizált főzés miatt. Minden telepen, aggok otthonában, népkonyhán, napközi otthonban, bölcsődében külön szakácsnőt kell tartani konyhalánnyal, külön konyhát kell fenntartani, külön élelemraktárt és külön-külön kell a nyersanyagok és fűtőanyagok odaszállításáról is gondoskodni. Lényegesen csökkentenénk a költségeket egy központi konyha felállításával." A fertőtlenítőintézetet bombatalálat érte, az épületet 1945-ben részlegesen helyre tudták állítani, de „a teljes helyreállítás tovább nem odázható el, annál is inkább, mert az államosítás előtt álló Erzsébet közkórház fertőtlenítő munkálatait is a város látja el." A terv tehát a megyei fenntartasd közkórház államosítása volt, majd az államosítás után városi kórház lett belőle. Ennek oka volt az is, hogy a kórház területén számos, városi működtetésű egészségügyi intézmény működött. így pl. a járvány kórház, amely a háború alatt 100%-os bombasérülést szenvedett. „A hét épület-romból ezideig három épületet állíttattmik helyre, a negyedik (főépület) helyreállítására már a 3 éves terv keretében sor kerül, sőt az folyamatban van, míg a hátralévő három épületet is tető alá kívánjuk hozni a következő három évben."

256 A szociális intézmények közé tartoztak a közfürdők is. Miskolc belvárosában az Erzsébet fürdő, a selyemréti és a Sajó-parti nép255 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 503/a. 16.770/1947. 256 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 503/a. 16.770/1947. A leírásból az tűnik ki, hogy a miskolciak a következő tervciklust is hároméves időtartamúnak gondolták.