Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

(Férfiak és nők) A nemek arányára vonatkozó adataink bizonytalanságot sugallnak, ugyanis Miskolc két világháború közötti számarányait ebből a szempontból elég nehéz értelmezni. Ennek oka főként az, hogy a városban folyamatosan 2000 főt meghaladó katonaság állomásozik. Ez egy 25-30 ezer főnyi férfit, illetve nőt tartalmazó település esetében illuzórikussá teszi a nemek arányára vonatkozó számításokat nem utolsósorban azért, mert az első világháború után a titkolódzás miatt nem találirnk a katonai népességre településenként bontott pontos demográfiai adatokat. Minden valószínűség szerint ez lehet az oka a férfiak és nők arányára vonatkozó adatok hektikus változásainak 1910 és 1949 között (3. táblázat). Diósgyőr 1920. évi eltérő értéke vagy a munkásbevándorlás háború utáni átmeneti megtorpanásával, vagy annak átstrukturálódásával magyarázható (a háború alatt ugyanis megnőtt a női munkavállalók száma), sőt katonaság átmeneti itt állomásoztatása sem elképzelhetetlen. A Miskolc környéki hagyományos falvak esetében végig 5-10 százalékos nőtöbblet mutatható ki, ami folyamatos férfielvándorlásra utal, míg az ipari falvak esetében az 1930 körüli válságos idők kivételével nagyjából kiegyensúlyozott férfi-nő arány mérhető. 3. táblázat A nemek arányának alakulása

5 1000 férfira jutó nő Év Történeti Miskolc Diósgyőr Hagyományos falvak Ipari NagyMiskolc 1910 983 981 1045 974 988 1920 1017 1039 1085 1007 1029 1930 1125 1013 1053 904 1088 1941 977 962 1106 992 985 1949 1017 1081 1004 1083 (Korszerkezet) Ami a korszerkezetet illeti, ott sajnos összehasonlító formában csak Nagy-Miskolera vonatkozóan sikerült több időszakra vonatkozóan adatot találnrmk (4. táblázat). Ezek egyértelműen azt jelzik, hogy a településegyüttesben megindult a modern népességre jellemző öregedés folyamata. Bár lényegében a 60 év 51910-1941. évi népszámlálások. Népszámlálás 1960 13: 170-171.