Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Szociális, segélyezési és érdekképviseleti egyesületek Az első, de főleg a második világháború megváltoztatta a segélyezés korábbi szervezeti rendjét. A két háború között a szociális gondoskodásnak megint más színterei jöttek létre. Az érdekérvényesítés és képviselet rendszere összekapcsolódott az ipar által foglalkoztatottak tömeges növekedésével, a választójog kiterjesztésével és korlátozásával, s elválaszthatatlan a megerősödő szakági szakszervezetek erősödésétől. A „jótékonyság" a XX. század elején bűvös, szinte csodatevő mondás volt, s összekapcsolódott az emberi és természeti katasztrófák elhárításával, következményeinek csökkentésével. A betegség, a nyugdíj, a temetkezés mint az emberi lét egy-egy állomásai, történései viszont éppúgy megkívánták az egyesületek létezését, mint a XIX. században. Az egészségügyi segélyezési szervezetek köre is kibővült, s még az első világháborű után 10-12 szervezet volt sorolható ebbe a szakmai kategóriába, 1949-ig háromszor ennyi egyesület működéséről, többségük megszüntetéséről, néhányuk átalakulásáról vannak levéltári források. Az egészségüggyel kapcsolatos szervezetek közül az első világháborút megelőzően jött létre a Magyar Vöröskereszt Egylet miskolci választmánya. A háború idején a kórházakban, ideiglenes kórházakban elhelyezett katonák ápolásában, gondozásában segítettek. A háborút követő helyzetben a menekültügyi munkákban is részt vállaltak. A sokféle megosztottság, széles körű igény miatt 1925-ben az újjáalakulás és új alapszabályzat szerinti működés mellett döntöttek. 1941-től Miskolc thj. Város és a Magyar Vöröskereszt Borsod megyei Titkársága néven működtek. A háborút követően csak egy-egy elnök és orvos neve ismerős, minden bizonynyal új alapszabályt készítettek, de megszüntetésükre utaló adattal nem rendelkezünk.

222 A miskolci vöröskeresztesek az országos hálózat egy tagjaként működtek, csakúgy, mint a többi egészségvédelmi szervezet. így az Országos Egészségvédelmi Szövetség Diósgyőr-vasgyári Csoportja. (Valójában gyári orvosi rendelőként működött, amelynek alapítási dokumentuma a források között nem lelhető fel.) 1945-ben a csoportnak még 362 nyilvántartott tag222 MÁDAY L. 1929. 328-329. p., ill. B.-A.-Z. m. Lt. XXIII. 107/a. 8. d.