Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

mestert jegyezték. Az egyesület 1949-ben tagja lett a DÉFOSZ néven alakított új országos szövetségnek, de ettől függetlenül még ebben az évben működésüket felfüggesztették, az egyesületet feloszlatták. Hasonló módon fejezte be működését az 1930-ban alapított Tiszajobbparti Állattenyésztő Egyesületek Szövetsége, amelynek székhelyét a Hunyadi u. 24. sz. alatt jelölték meg. A szövetség elnöksége Budapesten volt, a tízezer főt meghaladó tagság öt észak-magyarországi megyében oszlott meg. Költségeit állami támogatásból finanszírozta. Nagy valószínűség szerint a szövetkezetek megalakításával volt összefüggésben 1948-ban történt megszüntetése, amelyet a földművelési és szövetkezeti miniszter írt alá.

192 A Borsod-miskolci Gyümölcstermelők és Szőlősgazdák Egyesületének megalakulására nem találtunk pontos adatot. Annyi bizonyos, hogy a XIX. század végén vagy XX. század elején alakult Felsőmagyarországi Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Egyesületének volt a jogutódja. Az egyesület 1947-ben bejelentette, hogy szövetkezetté kíván átalakulni. A megszüntető válasz hiányából arra következtethetiink, hogy a szakminisztérium hozzájárult ehhez az átalakuláshoz, s a 250 fős tagság szövetkezetté alakult át, így maradhatott életben. Az alakulás idejétől függetlenül 1948-ban vagy 1949-ben a következő egyesületeket szüntették még meg: Diósgyőri Kecsketartó Gazdák Egyesülete (1949-1950), Diósgyőr-vasgyári Közhasznú Kiskert Egyesület (1932-10947), Diósgyőr-Vasgyár Új-telepi Közhasznú Kiskert Egyesület (1947-1949), Miskolci Gazdák Közlegeltetési Társulata (1913-?), Miskolc és Vidéke Baromfi, Galamb és Házinyúl Tenyésztők Egyesülete (1926-1950), Miskolc és Vidéke Kishalász Egyesülete (1946?-1949?), Országos Magyar Kertészeti Egyesület Miskolci Csoportja (1944-1949), Felsőmagyarországi Sporthorgász és Halász Egyesület (1923-1947), Tiszáninneni Lótenyésztő és Lóegylet (1924-?), valamint a Tiszajobbparti Madárvédelmi Egyesület (?-1948). A gazdasági hasznot hajtó társulások, egyesületek közé sorolhatók a vadásztársaságok is, amelyek között nem találtunk XIX.