Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

legfeljebb a miskolci sajtóból tűnnek fel. 13 olyan egyesületről tudunk, amelyet az 529/1945. M.E. számú rendelet még az Ideiglenes Nemzetgyűlés idején, az Ideiglenes Nemzeti Kormány mint fasisztának minősített egyesületeket feloszlatott. A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) az első világháború után leszerelt tisztek bajtársi szövetségeként alakult 1918. november 15-én. A Tanácsköztársaság idején működésüket betiltották, de a proletárdiktatúra után újjászerveződhettek. Miskolcon 1919 végén jött létre helyi szervezetük, működésük az 1920-as évek végén a felsőházi tag és képviselő Görgey László nevéhez kötődik. Ideológiai kapcsolatuk volt a Gömbös Gyula által szervezett Ébredő Magyarok Egyesületével, amelynek miskolci csoportját 1920-ban hozták létre. Tagjainak számát ezer körülire becsülték, s a szervezet összefogója a szintén országgyűlési képviselő Borbély-Maczky Emil volt. Az ÉME-t és a MOVÉT 1945. február 26. tiltották be.

168 A Baross Szövetség a „keresztény erkölcs és a nemzeti eszme" védelmében, szintén a proletárdiktatúra után született. Miskolcon 1919. augusztus 20-án alakult meg helyi szervezetük. (Székhelyüket a Széchenyi u. 12. sz. alatt tüntetik fel a címtárak.) 1942-ben 633 tagot tartottak nyilván, közülük 320 volt a kereskedő. A zsidótörvényekkel egyidőben keresztény érdekvédelmi szervezetté alakultak. Tisztviselői karában pénzintézeti vezetők éppúgy akadtak, mint gyáriparosok, nagykereskedők, vagy gazdálkodók. Az egyesület elnöke Molnár Dezső országgyűlési képviselő volt.

169 1944ben - fennállásuk 25. évfordulóján - az akkor már csak egyedüliként megjelenő miskolci napilap írta róluk, ill. a szövetségről: nekik is köszönhető, hogy „a mai teljes zsidótlanítás zökkenő nélkül mehetett végbe, a gazdasági élet nem állt meg,..." kell, hogy a kormányzat a Baross Szövetséget hivatalos érdekvédelmi, érdekképviseleti szervvé emelje.

170 Nemzetvédelmi és társadalmi jellegű volt a feladatköre a Vitézi Széknek. A katonai érdemeket szerzett (főleg) tisztek és altisztek 1920-tól használhatták az ún. vitézi előnevet. A rendet Horthy 168 Részletesebben: HALMAY B. - LESZIH A. szerk. 1929. 333. p. ™ B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 4935/1942. 170 Magyar Élet, 1944. augusztus 21.