Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

főszezon, amikor több, mint 12 000 adag étellel igyekeztek segíteni az arra rászorulókon.

143 1918-ban, a háború utolsó évében már négy gyermek- és felnőtt „otthon" működött (Nyár utca, mai Petőfi u., Szent István és Bársony János u.), s valamelyik jótékonysági egylet látta el az étkeztetéssel kapcsolatos teendőket.

144 1929-től a városházán pénzsegélyt osztottak, s a városi népkonyhákban naponta ezer embernek főztek. A Búza téren, a Vásárcsarnok mögött volt az ún. alsóvárosi népkonyha, a Szent István utcában a felsővárosi népkonyha. A harmadik intézményt az Erzsébet iskolában az izraelita nőegylet működtette, ahol felekezetre való tekintet nélkül naponta kétszázan étkeztek. A város lakosságának 1,5-2%-a szorult a gazdasági válság éveiben napi egyszeri étkezést biztosító népkonyhai ellátásra. Az igénybe vevők köre széles volt, munkanélküliek és idénymunkások, mimkanélküli iparosok, B-listás hivatalnokok és diákok étkeztek ezeken a helyeken rendszeresen.

145 Egy évtized múlva a háborús megszorítások nemcsak a népkonyhák működtetését kívánták meg, hanem a miskolci éttermek bevezették az egységes étlapot. Ez azt jelentette, hogy 3-féle levesből, ugyanennyi előételből, halból, készételből és tésztaféléből lehetett választani. A főzelékek nem estek korlátozás alá. Menüből kétfélét készítettek. Indoklásként a következő hír jelent meg: „A körülöttünk zajló események komoly, higgadt magatartást és főképpen okszerű gazdálkodást követelnek. A magyar vendéglátó ipar és a közönség mindig megértéssel tudott a nehéz időkben alkalmazkodni, éppen ezért határozta el az étlapok egyszerűsítését."

146 A második világháborű után a XIX. század végi vagy század eleji típusú népkonyhák nem működtek már, a közélelmezés oldotta meg az étkeztetést, a háborút követő sokkal nehezebb beszerzési és ellátási, elosztási gondok között. (Erről a kötet gazdaság és politikatörténeti fejezeteiben részletesebben esik szó.) Az 1920-as évek elején a miskolciaknak - a munkanélküliség következményeként - új fogalommal kellett megbarátkozni. A Major (ma Dózsa György) utca környékén, az abból nyíló Szepessy i« Ellenzék, 1909. május 29. U4 Reggeli Hírlap, 1918. március 21. 145 Reggeli Hírlap, 1929. február 8. 146 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. december 14.