Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM MISKOLC NÉPESSÉGTÖRTÉNETE 1919-1949 Az előző tanulmányírókhoz hasonlóan továbbra is igyekszünk egymástól megkülönböztetve vizsgálni a történeti Miskolcot, valamint a később hozzácsatolt településeket, bár gyakorta nem mellőzhetjük a későbbi Nagy-Miskolera vonatkozóan utólag visszamenőlegesen kiszámított adatokat sem. Amennyire lehet, megpróbáljuk azonban külön tárgyalni az egyes településcsoportokat, mivel azok mind társadalmi, mind demográfiai szerkezetükben, folyamataikban is bizonyos mértékig sajátos, egyéni vonásokat mutattak még az egyesítés után is. Forrásbázisunkat az első világháború előtti korszakot tárgyaló tanulmányunkhoz hasonlóan most is a hivatalos statisztikák adatai képezik, csak esetenként egészítettük ki azokat levéltári forrásokkal. Mindebből következik, hogy forrásaink ezúttal is gazdagabbak Miskolcra, mint Diósgyőrre és a környező falvakra nézve, ugyanis a közigazgatási hierarchiában alacsonyabb helyre sorolt településekre vonatkozó hivatalos statisztikai adatközlések mindig is jóval szűkebbek, egyszerűbbek, összevontabbak voltak. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy hivatalos statisztikai forrásaink 1941-1943 között a háború közepette átmenetileg elapadnak, majd 1945-től kezdve az elinduló, Nagy-Miskolc létrehozását célzó sorozatos településösszevonások

1 miatt egyre nehezebb a korábbi kor1 A településösszevonások Nagy-Miskolc kialakítását eredményező folyamata tulajdonképpen Martintelep Hejőcsabától Miskolchoz csatolásával indul el 1935ben. 1945-ben az összeépülőfélben levő Diósgyőrt, Hejó'csabát és Tapolcát egyesítették Miskolccal, 1950-ben pedig Görömböly maradék részét, valamint Hámort és Szirmát. Bükkszentlászló (Óhuta) 1982-ben utólag lett Miskolc része, viszont a feldolgozásainkban végig szereplő Bükkszentkereszt (Újhuta) és Répáshuta, noha eredetileg Diósgyőr területén keletkezett, nem olvadt be a városba.