Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

őrség, hanem Borbély-Maczky Emil főispán utasítására a miskolci csendőr nyomozó alosztály is vizsgálatot végzett, majd a budapes­ti központi nyomozó parancsnokság készítette el az összegzést. Abban minden jelentés megegyezik, hogy a munkások nem szer­vezett béketüntetéséről volt szó, amelyet Kazinczy László gyár­igazgató a munkásokkal beszélve „szerelt le". „A légitámadások miatt lerombolódott üzemek egyelőre használhatatlanok ugyan, így a rendes munkakörben még huzamosabb időn keresztül nem lehet dolgozni, azonban a gyár nem fogja szélnek ereszteni a mun­kásságot, hanem a romeltakarításoknál és javításoknál használja fel, így keresete biztosítva lesz" - mondta az igazgató. A munkás­ság lassan szétoszlott, s ugyan kiabálások még hangzottak, de visszatértek munkahelyeikre. A helyi rendőrbiztos inkább a példa általánossá válásától és a következményektől félve jelentette, hogy „hasonló, sőt szélsősége­sebb megmozdulások a közeli jövőben újra várhatók. Az újgyári munkásság nagyobb része szervezett munkás. Termékeny talaja minden baloldali izgatásnak és megmozdulásnak. A gyár munkás­ságának kisebb része jobboldali munkás. Ezek részéről erőteljes visszavágás várható, már most is hallani lehet olyan megjegyzése­ket, hogy a jobboldali munkásság minden baloldali megmozdulást le fog törni, ha kell kalapáccsal is. ...Jelenleg mindössze 6 főnyi rendőrrel rendelkezem, akiket komoly megmozdulás esetén be tudnék vetni. [...]rá kell mutassak arra, hogy a diósgyőri vas- és acélgyárban 20.000, nagy részben szervezett munkás dolgozik. A munkások egy tetemes része sokkal enyhébb viszonyok között is mozgolódott már, így 1943. évi szeptember havában is követelte a háborúból való kilépést." 205 A miskolci nyomozó alosztály pa­205 Ez volt az 1943. szeptember 9-ei béketüntetés, amely a diósgyőri újgyár lö­vegmegmunkáló és lőszerszereidéje előtt történt. A megmunkáló műhelynél 1500 ember gyűlt össze, majd vezetőik megjelentek az igazgatóság előtt, hogy az „tolmácsolná a kormányhatóságok előtt azt a kívánságukat, hogy az orosz eseményekre való tekintettel Magyarország is kössön különbékét". A rendőr­ségi jelentés közli, hogy a tüntetés után a gyár igazgatósága a szociáldemokra­ta érzelmű munkásság vezetőit magához rendelte, akik elmondták, hogy béke­tüntetésük az olaszok különbeké-kötésének volt a következménye, amit az an­gol rádióból hallottak. A tüntetésen az előadó Oszip István, a vasgyári vas­munkás szakszervezet alelnöke volt, aki beszédében a munkások béke iránti

Next

/
Thumbnails
Contents