Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE Pénz- és hitelügy, pénzintézeti rendszer. Általános áttekintés - A város pénzügyi állapota a háború után - Jelentősebb pénz- és hitelintézetek, biztosítók - A bankok államosítása, az új bankrendszer kiépülése (Dobrossy István) 273-299 Közlekedés, hírközlés - A vasút jelentősége (teher- és személyszállítás, fogadóállomások, al- és felépítmények) - Közúti közlekedés (országutak, helyi utak, hidak, vámházak) - A vízi közlekedés és a Sajó hajózhatóvá tételének terve - Kísérletek a légi közlekedés (személy- és teherszállítás) megteremtésére - A városi tömegközlekedés fejlődése - A hírközlés hagyományos és új módjai, intézményei (posta, telefon, rádió) (Dobrossy István) 299-327 Mezőgazdaság (növénytermesztés, kertkultúra és állattenyésztés) - Az agrárrendszer szerkezeti változása Miskolc (Diósgyőr, Hámor, Görömböly, Hejőcsaba, Szirma) határának változásai és művelési ágak szerinti tagoltsága, arányai - Növénytermesztés (terményfeldolgozás), kertkultúra és értékesítés - Gyümölcstermesztés és szőlőkultúra - Állattartás, a város állatállományának hasznosítása - Az egyéni gazdálkodás, az állami és a szövetkezeti gazdálkodás 1948-1949 kÖZÖtt (Dobrossy István-Rcmiás Tibor) 327-362 Ipartörténet a kézművességtől a XX. század közepi nagyüzemi (gyáripari) termelésig - A kézműipar jellemzői, az ipartestületek szerepe, a szövetkezeti átalakulás kényszere és problémái (Dobrossy István) 363-387 Ipari középüzemek. Gyárak Miskolcon, Diósgyőrben és GörÖmbÖlyÖn (Dobrossy István) 388-453 Szálloda- és Vendéglátóipar (Dobrossy István) 453-464 A kereskedelem és ágazati képviselőcsoportjai - A kereskedelem újjászervezése az első világháború és a