Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ideig Hubay Kálmán miskolci újságíró irányított.

187 A Nemzeti Front, a Magyarszocialista Néppárt is toborzott magának nyilas érzelmű és eszmerendszerű tagokat. A főispán jelentése szerint „a nyilasok a beszervezés terén jelentősebb eredményt nem tudtak itt felmutatni. Regisztrált taglétszámuk nem haladja meg a 400 főt, akik között túlnyomó a fiatal korosztályhoz tartozó iparos és munkás elem. A város intelligens rétege igen elenyésző számban van képviselve. Számottevő politikai tényező ma sincs a soraikban. ...A nyilasokkal szimpatizálók száma körülbelül 3 ezerre tehető."

188 A főispáni jelentés a szociáldemokratákról hasonló képet ad, mint amilyet az 1939. évi választások után lehetett látni. A miskolci szervezet hónapok óta nem tud mozgalmi munkát felmutatni. „A munkástábor az általános jobboldali eszmeáramlat hatása alatt is hátat fordított a pártnak, s vagy jobboldali szervezethez, különösen a Nemzeti Munkaközponthoz orientálódott, vagy a közömbösségbe, a szervezetlenségbe esett."

189 Hasonló „szervezeti gyengeségre" utal a főispán egy korábbi jelentése, amely arról ad tájékoztatást, hogy milyen kérdésekkel foglalkozott a párt miskolci bizottsága, így az előadások és a felvilágosító munka fontosságával, a nyilaskeresztes szervezetek bomlasztásával és demoralizálásával, az 1941-ben esedékes szakszervezeti jubileumi ünnepségekkel, a munkásirodalom propagandájával, s mindössze egy téma utal arra, hogy 1940-et írtak: „foglalkozni kell a zsidótörvények által sújtott tömegek megszervezésével."

190 A választások után másfél évvel, s a Szovjetuniónak küldött hadüzenet előtt fél évvel, valóban úgy tűnik, hogy az SZDP nem érzékeli a valóságos helyzetet. 187 Hubay az 1919. október 5-én induló keresztény szellemiségű Magyar Jövő c. napilap felelős szerkesztője, de résztulajdonosa is volt. 1929-1931 között dolgozott Miskolcon, s a laptól történt távozása után annak antiszemita beállítottsága megszűnt, a kisgazdák eszmeiségét képviselte. Hubay ekkor indította hetilapként a Felsőmagyarország c. újságot. Míg megjelent, Gömbös Gyula pártján állt. 1933-ban Budapestre távozott, s ott Bajcsy-Zsilinszky Endre Előőrs című hetilapjának lett a szerkesztője. Útja a nyílt politizálás felvállalásához vezetett. Vö. THURZÓ NAGY L. 1965. II/A. köt. 115. p., II/B. köt. 117. p., II/C. köt. 245. p., XVIII. köt. 46. p., XIX. köt. 57., 125. p. '

88 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1901/a. 1940-132. w B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1901/a. 1940-132. 19

° B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1901/a. 1940-128.