Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

dőjelezhetetlen volt, legalább annyira, mint a szociáldemokrata, illetve baloldali szavazók körében Reisinger Ferenc személye.

148 A legitimistáknak valóságos szavazóbázisuk nem volt Miskolcon, az pedig nem lehetett előremutató program, hogy „aki nem akarja a restaurációt, az természetesen ellensége a revíziónak is."

149 A revízió, vagy restauráció kérdésére a jobb- és baloldali ellenzék is választ adott. A jobboldali keresztény felfogás szerint „a revíziót könnyebb megcsinálni, mint a restaurációt, mert a revízió tekintetében megvannak a nagyhatalmak, így Olaszország és Anglia, amelyek jóindulatát bírjuk, de a restauráció tekintetében minden állam elutasító magatartást tanúsít."

150 Reisinger Ferenc a márciusi gyűlésen Grigernek és Gömbösnek is válaszolta, felidézte utóbbi szegedi beszédét, amelyben elhangzott a szociáldemokrata párt likvidálásának szükségessége. „A magyar nép már átvészelt egy vörös és egy fehér diktatúrát és ez a nép, amely már ismeri a diktatúra áldásait, nem kér a Gömbös-féle diktatúrából sem" - mondta. Majd a legitimizmus kapcsán azt fejtegette, hogy „megelégeltük már a királyi köztársaságot, királyság vagyunk király nélkül. Mi nyíltan küzdünk a legitimizmusért, mi harcolunk a királyságért, a jogfolytonosságért, a felebaráti szeretetért, de főleg a mindennapi kenyérért, és a tiszta közéletért" - fejezte be enyhe gúnnyal.

151 A többször idézett újságíró, lapszerkesztő és kiadó (számos kötet szerzője) személyes, jó kapcsolatot ápolt Eckhardt Tiborral. Kéziratos munkájában kitér az 1935-ös választást megelőző paktumra is. Ez a titkos megállapodás , amelyet a kormány elnöke és a kisgazdák vezére kötött a választás idejére, csupán azt tartalmazta, hogy a kisgazdapárt a választáson szabadon fut, s a közigazgatás (amely a főispáni szintet tekintve megtartotta „Bethlen-hűségét"), „lábhoz tett fegyverrel" nézi a választást az egész országban. „Többet Eckhardt sem árult el a Gömbössel kötött megállapodásáról, ha volt más is a paktumban, így azt a sírba vitték."

152 148 DOBROSSY I. 1998. 5. köt. 165-205. p. 149 THURZÓ NAGY L. 1965. XXI. köt. (1935) 16. p. 150 THURZÓ NAGY L. 1965. XXI. köt. (1935) 16-17. p. isi THURZÓ NAGY L. 1965. XXI. köt. (1935) 18. p. 152 THURZÓ NAGY L. 1965. XXI. köt. (1935) 21. p.