Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

1933. Junius 17-én aztán ugyancsak a Koronában megválasztották a párt elnökségét és törvényhatósági választmányát. A 100 főt meghaladó lista valóban - ekkor még - nincsen tekintettel a felekezeti hovatartozásra, a foglalkozásra, de feltűnően nagy a „vezető értelmiségiek" száma. Az elnökségtől csak Árva Pál nevét emeljük ki, aki a város közismert építész-kivitelezője, közigazgatási alkalmazott volt, egyszersmind ő lett a központi párttitkár. A párthierarchiában még nem ismerjük a „törvényhatósági választmány" tartalmát, szerepét. Mindenesetre ott olvassuk Berzy Sándor (kereskedő), Bruckner Győző (jogakadémiai dékán), Cseh Gusztáv (iskolaigazgató), Csorba György (gimnáziumi igazgató), Duszik Lajos (evangélikus esperes), Farkas István (református püspök), Feldmann Mór (építész, zsidó hitközségi elnök), Forgács Dezső (ügyvéd, kamarai elnök), Gálffy Ignác (iskolaigazgató), Gerhardt Béla (ev. tanítóképző főigazgató), Greutter Antal (orvos), Henszelmann Aladár (orvos), Hercz Jenő (gépgyáros), Kolumban Lajos (tanfelügyelő), Kopári József (főorvos), Magasházy Béla (főlevéltárnok), Minnich Miklós (gőzmosodai-üzemvezető), Pfliegler Imre (orvos), Pósa Péter (ref. esperes), Póka István (ügyvéd), Sólon Andor (görögkat. esperes), Stimm Lajos (építész), Szilágyi Dezső (gépgyáros), Sztehló Zoltán (jogtanár), Vajda Géza (főorvos) és Weidlich Pál (kereskedő) nevét. Voltak a felsoroltak (és a nem említettek) között többen olyanok, akik a virilista névjegyzéken is szerepeltek, mások a város képviselőtestületének vagy valamelyik szakbizottságának tagjai, civil szervezetek vezetői stb. voltak Egyben azonosak: a város köztiszteletben álló polgárai.

137 1933-ban már nyilvánvalóvá vált, hogy „a pártszervezés nem csupán a választási célokat szolgálja. A párt helyi szerveinek a civil kezdeményezés helyettesítését tűzték ki feladatul. «A pártnak állandóan dolgozni kell, nem csak akkor, amikor választás van » vallotta Gömbös."

138 A kisgazdák éppúgy érezték a „felgyorsult" társadalmi mozgást, mint a szociáldemokraták, mégsem találtak ellenszert a kormányzati politikára. Az erőteljes és demonstratív beszédű Eckhardt Tibor miskolci képviselőségét 1932-ben Milotay 137 Reggeli Hírlap, 1933. június 7. i3

« VONYÓJ. 1994.1167. p.