Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

hardt 3-ban, Görgey pedig egy körzetben végzett az első helyen. A végső összesítés szerint a szociáldemokraták 6970, a keresztények 5318, végül az „egységes" kormánypárt 4393 szavazatot kapott.

132 Az 1931. évi választásoknak többféle üzenete is volt. Egyrészt lezárult egy válságmentes időszak, s kiderült, hogy a XX. század első harmadának végén a kirobbant gazdasági válságra nem volt semmilyen kezelési program, és hiányzott a politikai koncepció is. A választások előtt pedig minden párt elsősorban a gazdasági válság kezeléséről (kezelhetőségéről) beszélt. A legkomolyabb tanulság az volt, hogy a bethleni pártkoalícióban az Egységes Párt nem vállalta fel a legnagyobb támogató, a kisgazdapárt képviseletét, programjának megvalósítását, összességében a kormányzati politikából kimaradt a Kisgazdapárt funkciója. A Független Kisgazdapárt újjászervezése 1930-tól, majd a hozzájuk csatlakozó Magyar Agrárpárt (amely 1926-tól működött) azt jelentette, hogy 1931-ben a kormánypárt szavazatait a kisgazdák hódították el, az országos szavazatok több, mint 11%-át szerezték meg, s így a vidék második legnagyobb pártja lettek.

133 A Bethlen-kormány lemondása után (1931. augusztus 24.) Károlyi Gyula kormányzásának néhány hónapos időszaka következett, majd 1932. október l-jétől megkezdte munkáját a Gömbös-kormány. A kinevezés után a miniszterelnök rövidesen beterjesztette 95 pontból álló kormányprogramját, amelyből hallgatólagosan később pártprogram is lett. Ehhez viszont új pártra volt szükség, amelynek országos megszervezésére 1932-1933-ban került sor. A parlamentben 1932. október 27-én ismertette kormányprogramból lett pártprogramját a miniszterelnök, s kiderült, hogy Nemzeti Egység Pártja néven megalakult az új párt, amelynek elnöke Sztranyavszky Sándor lett. A párt két választási cikluson keresztül működött (1931-1939), majd 1939-ben a kormányzati politika támogatására létrehívott Magyar Élet Mozgalom váltotta fel, amely rövidesen a Magyar Élet Pártja néven vett részt az országos és helyi politika meghatározásában.

134 132 Reggeli Hírlap, 1931. július 2. THURZÓ NAGY L. 1965. XIX. köt. (1931-1932) 17. p. 133 Vö. BOROS ZS. 1999. 257-259. p. 134 BOROS ZS. 1999. 199-203. p.