Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

debreceni igazgatóságét 26 főben, a szegedit és pécsit 22-22 főben , a győri, a soproni és a miskolci igazgatóságok létszámát pedig 1717 főben állapították meg. A leirat ezt követően hosszasan sorolja azokat a feladatokat, jogköröket, amelyekkel felruházza az új intézményeket.

604 1948. június 3-án Rónai Sándor aláírásával érkezett meg Miskolcra Igaz János volt kamarai főtitkár nevére az új megbízás.

605 Ezzel lezárult a kamara közel hét évtizedes története. A többször felvetett, de soha meg nem valósult reformok, egy új kamarai törvény megalkotása a második világháború előtti években nem sikerült, a háború utáni kísérletek viszont már egy olyan átalakult, megváltozott társadalomba ütköztek, amely nem is tudott, de főleg nem is akart mit kezdeni egy „polgári elemekből építkező" intézménnyel. A gyorsan megváltozott társadalomkép gyorsan alakította magához, formálta saját képére az embereket. Igaz János két évtizedet töltött el a kamara szolgálatában, s amikor megkapta új megbízatását, így a belkereskedelmi igazgatóság vezetője lett, igazodnia kellett a „korstílus"-hoz. Egyik összeállításának tárgya - a hároméves terv elvárásainak, végrehajtási ütemének megfelelően -„A Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium alárendelt hivatalainak a tervmunkába és a munkaversenybe történő bekapcsolása" volt.

606 Ebben a munkatervben pontosan megfogalmazta az általános osztály (1. osztály) ügykörét, amelynek egyik fontos teendője lett „az alkalmazottak demokratikus szellemének továbbfejlesztése". A 2. osztály a közigazgatási ügyosztály, a 3. pedig az ellenőrzési (hatósági) ügyosztály. Mivel ezek szakmai osztályok voltak, így feladataik is egyértelműek, törvények és rendeletek által behatároltak, meghatározottak. A munkatervnek volt egy külön pontja is, amely a „tervfeladatok" csoportjait alkotta. Ennek három területe volt: a munkafegyelem kifejlesztése és erősítése, az egyéni és kollektív munkaverseny bevezetése az igazgatóságon belül és a demokratikus baráti szellem kialakítása, érvényre juttatása. «M DOBROSSY I. 1997. 102-103. p. 605 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 4.047. eln./1948. 606 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 257. A/1948.