Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

zsiradék volt az, amelyben a miskolci árak a budapesti árak kétháromszorosát is elérték, sőt meghaladták azt".

590 1946. augusztus 1-jéig, a pénznemváltásig, a forint bevezetéséig az infláció és a spekuláció (valutázók, feketézők, üzérek) óriási méreteket öltött. A kereskedelmi hálózat mértéktelenül kibővült, s ez főleg - országosan is - a textil-nagykereskedelemre és a kiskereskedőkre volt jellemző. 1946 nyarán Magyarországon minden öt textilipari munkás termelésére egy-egy kereskedő jutott, ami csak szította az ellentétet az ipari foglalkoztatottak és a kereskedők között.

591 Miskolcon hagyományosan erős volt a kereskedelmi szektor és annak érdekképviselete. Ez tűnik ki a kamarai jelentésből, amely szerint „Kétségtelen, hogy az árak túlságosan magasak a munkabérek színvonalához képest. De az árak a magas közterhek következményei, ami az ország elszegényedésének folyománya. Szinte hivatalos közhangulat alakult ki a kereskedelemmel szemben, annak árdrágító hatására hivatkozva. Ugyanakkor a kereskedők a vidéki árubeszerzés költségeinek rohamos emelkedésére hivatkoznak. ... A megjelenő intézkedések az áruforgalmat úgy kívánják egyszerűsíteni, hogy szándékuk a nagykereskedelem kikapcsolása. A kiskereskedő, vagy a nagy fogyasztó közvetlen gyári vásárlása a kereskedelem összeomlását vonná maga után".

592 A spekulációt országosan is a kereskedelem ruházati szakcsoportjának képviselőihez, a textilfélék, a bőrtermékek és a cipők kereskedelméhez kötik. Miskolcon 1943-ban 45 textil-nagykereskedőt és divatáru kereskedőt írtak össze.

593 A háború után a minisztérium elindította az ún. népruházati akciót, amelybe kis- és nagykereskedők egyaránt bekapcsolódhattak. A kiskereskedők 2050 000 pengő, a nagykereskedők 100-500 000 pengő, a szövetkezetek 5 millió pengő alaptőkével rendelkeztek. A rőfös, rövidáru, kötött-szövött áru, a divatkereskedők, a fehérnemű, a gyermek, a női és férfiruha-kereskedők száma ekkor 74-re ugrott fel, s mindegyiküknek létező üzlete volt elsősorban a főutcán, vagy az abból ága590 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 347/1947. 591 GERGELY J. - IZSÁK L. 2000. 284-285. p. 592 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 374/1947. 593 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 14604/1944.