Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Független Kisgazdapárt programjának képviseletét vállalta fel. Vezetőjük Mikler Károly jogakadémiai dékán volt. Pontosabban ő képviselte azt az elképzelést, hogy a KNEP képviseletében hívja meg a város Andrássy Gyulát a város belső kerületébe, s vele szemben a város ne állítson ellenjelöltet. A korabeli híradások szerint 1920. január 18-án Miskolcon megfogalmazta programját, amelynek középpontjában a békeszerződés, a nemzetiségi kérdés, az általános választójog, a földbirtokreform és a zsidókérdés állt. A mérsékelt programra a választók konzervatív rétege volt fogékony. A miskolci polgári pártok Szentpáli István polgármester javaslatára helyi ellenjelöltet nem indítottak, Andrássy személyét egyhangúlag támogatták.

90 Az 1920. év, ill. az új választások másik miskolci kuriózuma az év elején a Középpárt megalakulása volt. Az alapítók nevéből tipikus XIX. századi „klubpárt"-ra gondolhatunk, hiszen elnöke Bulyovszky Gusztáv, a Miskolci Nemzeti Kaszinó korelnöke volt. Tagjai vagy alapítói között Tarnay Gyulát, gróf Haller Józsefet olvassuk, akik a dualizmus konzervatív, legitimizmus felé hajló eszmerendszerét igyekeztek az új társadalomba átmenteni. A Középpártot mai érteleiruben tipikus választási pártnak nevezhetjük, szavazók nem álltak mögötte, programja nem volt, képviselőjelöltségét Tarnay Gyula kívánta betölteni, s nem is eredmény nélkül. A választások után a párt felbomlott.

91 A választások előtti kavalkádba beletartozott a friss alapítású Királypárt is, amely a Nemzeti Kaszinóban jött létre, s elnöke (a Középpárthoz hasonlóan) Bulyovszky Gusztáv lett. A miskolci választásokat lényegesen befolyásolta, hogy azon az országos döntésnek megfelelően nem vettek részt a baloldali liberális és szociáldemokrata pártok. A magát Demokratikus Blokknak nevező Nemzeti Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Lovászy-féle októbrista 48-as párt olyan „együttes" volt, amelyre nagy nyomás nehezedett a forradalmak és a korábbi kormányzati szerepvállalás miatt. A szociáldemokrata párt - bár a felkészülést megkezdte -, mégis úgy döntött, hogy nem indul a választásokon. 90 THURZÓ NAGY L. 1965. XIV. köt. (1920-1921) 11-13. p. és Reggeli Hírlap, 1920. január 14. 91 THURZÓ NAGY L. 1965. XIV. köt. (1920-1921) 14. p.