Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

1918/1919-ig a textilipar különböző „ágazatait" egy kalapgyár (Pelikán Alajos és Gyukics Gyula vállalkozása), egy harisnyakötő műhely (Grósz József), egy nyakkendőgyár (Zsorna Gusztáv üzeme) képviselte. A férfi-, női és gyermekruházat, vagy az egyes viseletdarabok, textilalapanyagok kis- és nagykereskedelem útján kerültek a miskolci üzletekbe, onnan az iparosokhoz, majd a felhasználókhoz.

391 Mindössze egyetlen, az első világháborút megelőzően is működő textilüzemünk, szövőgyánmk volt, amelyet Guttmarm és Zielendorf Kötszövő Gyára név alatt jegyzett be a cégbíróság 1911-ben.

392 1919-1949 között 7 új vállalkozást alapítottak, s ezek munkáslétszáma 10-80 fő között mozgott. 1937-ben történt leégéséig - ezeken tói - egyetlen, gyárnak minősíthető textilüzem működött. A nagyon sok képzetlen segédmunkást alkalmazó üzemben 800-an dolgoztak. A Magyar Textilipari Rt. jogutódja volt a Guttmarm és Zielendorf Kötszövőgyárnak.

393 1918-ban (katonai szolgálata miatt) Zielendorf Sándor kilépett a vállalkozásból, amely a zsolcai ipartelepen ezt követően befejezte működését. A megmaradt gépi berendezésekkel Miskolc és Újdiósgyőr határán Guttmarm Jenő Miskolci Textilipari Rt. alatt megalakította új vállalkozását. A fonodából, szövődéből és kötődéből álló üzem gyermekharisnyát, kesztyűt, mellény- és trikóféléket, alsóneműt és kötöttárut (pulóvereket) állított elő. Egy 1926-ban készült üzemstatisztika szerint 6 db kártológép, 11 db fonógép, 573 db kézi fonógép (rokka), 22 db orsózógép, 186 db motorikus kötőgép, 11 db tépőgép, 40 db különféle kötőgép és 16 db körkötőgép segítette a munkát. A három üzemben 110 férfi és 688 nő dolgozott. A nők közül 384-en 18 év alattiak voltak, sőt másfél száz gyermeket is alkalmaztak. A foglalkoztatottak mindössze fele számított felnőttnek, ami az üzemet a szakszervezet és a sajtó állandó célpontjává tette.

394 1930-ra a munkáslétszám már a harmadára csökkent, s a gyár a bankokkal kényszeregyezségeket kötött a további működés reményében. Mikszáth Kálmán főispán még olasz tőkéscsoportnak is kiajánlotta az üzemet - érdemi eredmény 391 CSIFFÁRY G. 2003. 456-460. p. 392 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ce. 1562. 3« B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ct. 762. 394 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 347.