Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Vas- és fémfeldolgozó, villamossági ipar A cég megnevezése Működ, ideje 1920 1930 1943/1 944 1945 1949 11 Szilágyi és Diskant motor-, gépgyár 1896-1949 114 32 120 35 79 2. Hercz Jenő öntöde és gépgyár 1893-1949 58 36 188 65 108 3. Miskolci öntöde és gépgyár (Schüchel József cégnév alatt) 1923-1949 25 k. 30. k. megsz. — 17 4. Fried Jenő gépgyár és öntöde 1912-1943 118 5. Deichsel A. acéldrót-, drót, kötél és drótárugyár Rt. 1911-1949 215 210230 700 100120 500 6. Kun Lajos lakatos és rézbútorgyár 1894-1949 50 36 9 8 3 7. Demeter testvérek lakatosáru és redőnygyára 19056 10 4 8. Martha Géza reszelőgyára 1910-1941 9. vitéz Viola István gépjavító üzeme 1939-(?) 10. vitéz Sallay Gürtler Arisztid villamos és műszaki vállalat 1924-1945 46 16 11. MÁV miskolci javítóműhely 1859-1949 966 867 980 966 1270 12. Diósgyőri Vasgyár (MÁVAG=Ógyár) 1868-1949 5000 8319 13. Diósgyőri Ujgyár (DIMÁVAG Gépgyár) 1930-1949 120 119 800 3500 10000 14. Miskolci Villamossági Rt. 1897-1949 267 303 247 506 Miskolc vasfeldolgozó üzemei, így az öntödék, gépgyárak, drót-, lakatosáru, reszelőgyárai és gépjavító üzemei a Zsolcai kapuban alkottak egy, a XIX. század utolsó harmadától kifejlődő „ipari park"-ot. Középpontban a „Gömörország" felé irányuló áruszállítás központja, a Gömöri pályaudvar volt, ahonnan minden ipari üzemhez vasúti sínpárt építettek ki. Az ipari termékek, ill. érkező nyersanyagok így a helyszínen voltak ki- és bevagonírozhatók. A Gömöri és Tiszai pályaudvart összekötő vasútvonal viszont biztosította a szállítást Nyíregyháza, Debrecen, másrészt Hatvan, Budapest felé. A MÁV és a diósgyőri vas- és gépgyárak kivételével mindegyik, - tehát 11 - ipari üzem itt koncentrálódott. Közülük igazán jelentős a Szilágyi és Diskant gépgyár, valamint a Hercz (Zsigmond, majd Jenő) gépgyár volt, amelyekből a Borsodvidéki