Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Reisinger Ferenc a házi őrizetből is irányította a pártját. Már 1920-ban a helyi szervezetek egyike-másika működött, így a párt be tudott kapcsolódni a választási küzdelmekbe. A politikai légkör azonban kedvezőtlen volt a szociáldemokrata párt számára a forradalmak után. A legalitásért való küzdelemben a szociáldemokrata pártnak politikai és erkölcsi kötelessége volt a terror, a baloldaliak üldözése ellen fellépni, megfontolva minden akciót, hogy minél kevesebb támadási felületet nyújtsanak a kormányzatnak és az erőszakszervezeteknek. Miskolcon és Diósgyőrben a forradalmak után a politikai nyomás ellenére nem volt esélytelen az SZDP. Reisinger Ferenc házi őrizete miatt a pártvezetés nem kívánta őt a másod-, harmadvonalból jöttékkel pótolni, hanem az SZDP országos vezetésével egyetértésben úgy döntött, hogy a legfelső vezérkarból hoznak Miskolcra jelöltet. így esett a választás a külső kerületben Peidl Gyulára (1873-1943), a belsőben pedig Bíró Dezsőre. Mivel Peidl Gyula külföldre menekült, Bíró Dezső pedig Győrben vállalt végül jelöltséget, Miskolc belső körzetében Somogyi Bélát, a Népszava főszerkesztőjét és a külső kerületben Vanczák Jánost állították a budapesti pártvezetésből.

76 Diósgyőrben a vasgyári munkások Kruppa Dezsőt jelölték a szociáldemokrata vezetők közül. Mire azonban a miskolci szociáldemokrata képviselőjelöltek ügye eldőlt, addigra az SZDP országos vezetése úgy döntött, hogy a párt visszavonul a választási küzdelemtől, így tiltakozik a terror és a baloldal elleni diszkriminációk miatt. A szociáldemokraták az 1920-as választásokon így tehát nem indultak. Az 1920-as nemzetgyűlési választásokat megelőzően Horthy Miklós látogatást tett Borsodban és Miskolcon. Az esemény egyben a fővezérség és a nemzeti hadsereg hatalomátvételét demonstrálta a románok kivonulása után a régióban. Korszakunk európai jelentőségű eseménye az, hogy a Monarchia a vesztes háború után szétesett. Megváltozott Közép-Európa és benne Magyarország is. A változás viszont Magyarország számára járt a legsúlyosabb következményekkel. Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék, Magyarország tekintetében az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés kétséget sem hagyott afe76 TÓTH P. 1972/3. 23. p.