Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
is. Létrehozták Nagy Pál altábornaggyal az élen a felvidéki karhatalmi parancsnokságot. A fővezérség utasította Gedeon Aladárt, hogy a korábbiakhoz képest keményebb kézzel irányítsa a tisztviselők megbízhatóságának vizsgálatát. Létrehoztak külön erre a célra egy felülvizsgáló bizottságot, hogy a megyei és a városi közigazgatás összes képviselőinek „mind két forradalom alatt tanúsított magatartását tegyék vizsgálat tárgyává." 70 A városi adminisztrációban nagy befolyással rendelkező Hodobay-Szentpáli-Haller-csoport és a velük szoros kapcsolatban lévő kereskedő-, bankár-bérlő polgárság szószólói azonban megakadályozták Gedeon Aladár „totális" tisztogatását, hiszen ha ezt az utasítást következetesen végrehajtják, a városi tisztviselők nagy részét el kellett volna bocsátani. E befolyásos csoporttól távol állott az új kurzust hirdetők harcos rendteremtő radikalizmusa és főleg antiszemitizmusa. A régi városi vezetés mögött álló (főleg zsidó származású) polgárság békésebb, toleránsabb politikát akart a rendcsinálás időszakában is. A Hodobay-Szentpáli-csoportnak sikerült elérni a megszálló román hatóságoknál, hogy a rendcsinálást, a forradalmak utáni számonkérést, a letartóztatások elrendelését, a statáriális bíróságok eljárásainak jogát átvegyék. 1919 október végén kinevezték Láng Ernő kúriai bírót a miskolci statáriális bíróság elnökévé. Ekkor került statáriális bíróság elé Szöcs Áron, a III. hadtest forradalmi katonai törvényszékének elnöke, Kenderes Pál, Borsod megye és Miskolc kormányzótanácsi biztosa, Walczer Bernát, a III. hadtest politikai megbízottja. 71 Tovább folyt a volt direktóriumi tagok, kommunista vezetők, baloldali gondolkodásúak felkutatása, regisztrálása, letartóztatása. A rendcsinálás túlbuzgóságait, az országos szervek diktálta kíméletlenségeit a helyi vezetők megkísérelték mederben tartani. Gedeon Aladár menesztése után Bottlik József hivatalába visszahelyezett volt főispán szigorúan utasította az elöljáróságokat, hogy a „proletárdiktatúra alatt elkövetett visszaélést, amennyiben ez eddig nem történt volna meg, az államügyészséghez jelentsék fel, azon eseteket pedig, melyeknél csak gyanú forog fenn, a csendőr70 B.-A.-Z. m. Lt. 809/a. 9/1920. 71 Magyar Jövó', 1919. október 5.