Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A város 1945-ös földreformját „finomítja", hogy Miskolc városa is mgatlantulajdonos volt. 1478 kh 1333 O-öl volt a teljes földterület, amelyből 814 kh 547 D-öl állt mezőgazdasági művelés alatt. 1945 augusztusában Gálffy Imre polgármester aláírásával a megyei földbirtokrendező bizottságnak, másrészt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) orosz képviseletének készült egy kimutatás a „legnagyobb földbirtokok"-ról. Ebben a város 1 479 kh-dal, a közlegeltetési városi bizottság 1222 kh-dal, az amóti közbirtokosság 204 kh-dal, a MÁV 195 kh-dal, Tarnay Gyuláné 107, Losonczy István pedig 91 holddal szerepelt. Diósgyőrben az Erdőkincstárnak 15.124 kh-ja van, míg Hejőcsabán a Bárczay család 96, Demeter Gézáné pedig 87 hold - többnyire szántóföld - tulajdonosa. GörömbölyTapolcán a munkácsi görög katolikus püspökség 1004 kh területéből 917 kh az erdő, s közel 50 hold a rét. A művelés alatt álló terület nagysága mindössze 3 kh-at tett ki.

170 Ezeknek az ingatlanoknak a sorsa már áthúzódik a várostörténet következő korszak-kötetébe, hiszen a jelentésben a polgármester alábbi szövege olvasható: „...A földigénylő bizottság elkobzásra javaslatot nem tett. A megváltásra vonatkozó javaslatot a vármegyei földbirtokrendező tanács ez ideig nem tárgyalta és határozatot nem hozott."

171 A polgármester által felsorolt 10 személy, ill. köztestület mindegyike 50 kh felett rendelkezett, tehát közép-, ill. nagybirtokosnak számított. A földreform, vagy a földbirtokrendezés is magán viselte a háború utáni pártpolitikai csatározásokat. Az ellentétek nemcsak pártok, hanem a települések, vagy a helyi, a megyei és országos lebonyolításért felelős szervek között is feszültek. A földreform végrehajtása olyan politikai kérdés volt, amelybe ha közvetlenül nem is szólt bele a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (vagyis a helyi szovjet katonai igazgatás), mégis odafigyelt rá, s véleménye meghatározó volt. Erre utal az a tájékoztatás, amelyet a földbirtokrendezésért felelős tanács megyei elnöke küldött az országos központba, 1945 augusztusában. Eszerint „folyó hó 6-án a délelőtti órákban a miskolci orosz városparancsnok úr előbb a Gazdasági Felügyelőség vezetőjét, majd a vármegyei Földbirtokrendező Tanács elnökét és a Földhivatal ügyveze170 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 2557/1947. 171 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 2557/1947.