Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
Szinva-híd épült, közülük legszebb a Rákóczi utcai volt, amelyet 1933-ban adtak át. Az a felmérés, amely az 1930-as évek állapotát mutatja, a Szinván 20, a Pece patak ágain pedig 24 hidat írt össze. A másfél évtizeddel későbbi, 1945-ben készült háborús kárfelmérés az utak és a hidak esetében 70-100%-os pusztulást dokumentált. 88 A kárlistán szerepelt 1 db vasúti Sajó-híd, 1 db vasúti Szinvahíd, 1 db közúti híd a Sajón, 5 db vasbeton közúti híd a Szinván, 3 db vasszerkezetű híd a Szinván, 2 db fontos faszerkezetű híd a Szinván, tehát 10 db Szinva-híd. A Hej ón egy, a Bükkben három völgyhíd károsodott. Eszerint a városi és város környéki vasúti és közúti hídjainkból 21 db helyreállítását kellett elvégezni. 89 A kárlistán szerepel a martintelepi közúti felüljáró is. 90 A vízi közlekedés és a Sajó hajózhatóvá tételének terve Hídjaink kapcsolódnak a vízi utakhoz, azok forgalmához is. A korszakban a Sajó hajózhatóvá tételét nagy várakozás előzte meg, hiszen a tiszai áruszállítás így közvetlenül eljuthatott volna a város keleti határához, a Zsolcai kapim kívüli területre, amelyre városrendezési tervek is készültek. A XX. század elején megtörténtek az első kapavágások ennek érdekében, de az első világháború alatt és után barakk-kórház működött a térségben, és kényszerhelyzetben egy koleratemetőt is megnyitottak. Wittich Andor, a Kereskedelmi és Iparkamara titkára nyomon követte a tervek kidolgozását, s ezzel kapcsolatban a következőket írta: „A Sajó hajózhatóvá tétele Bánrévétől a Tiszáig Miskolc érdeklődésének a homlokterébe került. A tervek készen voltak, a Sajó téli kikötőjének helyszíni megrajzolása 1912-ben megtörtént. A Sajó csatornázási munkáira az árlejtés megtartatott, s a munkálatok megkezdése 1914-re remélhető volt. A társadalmi szervezkedés is megindult, a Magyar Hajózási Egyesület Miskolcon helyi szervezetet alakított." 91 1926-ban - a s» B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 12.640/1945. 89 DOBROSSY I. 2002. 237-238. p. 90 A miskolci hidakhoz ld. Reggeli Hírlap, 1927. 98. sz., 1928. 29. sz., 1937. 143. sz., 1938.169. sz., 1942.121. sz. 91 Wittich A. 1929.405. p.