Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

zetésnél 7,5%-os kamattal történt az elszámolás. Ez szolgálta az államháztartás egyensúlyának kialakítását, és Speyer-bankkölcsönként került be a köztudatba, illetve a történetírásba.

24 A felvett öszszegből 157 millió pengőt kellett a korábbi adósságok kifizetésére fordítani. A megmaradt összeget a városok, a vármegyék, a bankok, a gyáriparosok és földbirtokosok egyaránt használhatták, illetve saját tevékenységük fejlesztésére fordíthatták. 1924-1931 között évente átlagban 400 millió pengő értékű kölcsönt vettek fel a különböző intézmények, szemben a világháború előtti évi 200 millióra tehető, s pengőbe átszámított kölcsönnel. Ez azt jelentette, hogy az ország külföldi adósságállománya rohamosan nőtt. A magyar államháztartás egyensúlyának megteremtésében meghatározó szerepet kapott az 1924. május 24-én megalapított Magyar Nemzeti Bank.

25 Az MNB a korábbi Jegyintézettől átvette a bankjegykibocsátás funkcióját. A stabilizációt a fonthoz viszonyítva mérték. 1 font 346 ezer korona volt. 1925. november 1jén törvény rendelte el a pénznemváltást, a koronáról a pengőre való áttérést. Az átváltási arány 12 500 korona = 1 pengő volt. Vagyis 1 kg színaranyból 3794 pengőt „vertek". Az új érmék 1927 január l-jén kerültek forgalomba. Amikor a pénznemváltásra történő áttérést törvénybe iktatták, a bankok mérlegét koronában és pengőben is el kellett készíteni. Ha a tanulmány statisztikai mellékletét szemléljük, kitűnik, hogy jelentősen megnőtt az ingatlanok részaránya, mivel ezek nem voltak kitéve az inflációnak, de szabályozták a bankalapítást is, amennyiben csak azok a bankok maradhattak fenn, amelyek alaptőkéje elérte a 10 ezer pengőt. Ahhoz, hogy a bankok háborús veszteségeit illusztrálni tudjuk, szükséges megemlítenünk, hogy a miskolci bankok egy részének vagyona mindössze öt-tíz százaléka lett az 1913-ban rögzített értéknek. Ennek ellenére a talpraállás viszonylag gyorsan megtörtént. Ehhez hozzájárult az a körülmény is, hogy minden banknál magas volt a titkos tartalékállomány (valuta, deviza), továbbá jelentős pénzmennyiséget mentettek át azzal, hogy nagy mennyiségű ingatlant 24 DOBROSSY 1.1996. 423-451. p. 25 A Magyar Országgyűlés 1924. IV. tc. alatt iktatta törvénybe a stabilizációs törvényt, az V. tc. pedig a Nemzeti Bank megalapításáról szólt. Ezzel nyílt lehetőség a külföldi bankkölcsön felvételére. Vö. DOBROSSY I. 1996. 423. p.