Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

pedig 87%-os növekedésnek felel meg. Az emelkedés oka egyértelműen a háborús pénzhígulással vagy inflációval magyarázható, s ebből következett az a kényszerűség, hogy a teher és a vagyon oldalon megnövekedett tételeket minden bank a sajáttőke-emeléssel akarta, vagy tudta egyensúlyban tartani. A háborús évekre jellemző volt a miskolci pénzintézetek aktív részvétele a hadikölcsönök közvetítésében. A társadalmi kényszer hatása alatt egyetlen bank sem tudta kivonni magát az alól, hogy önmaga is jelentős összegben jegyeztessen hadikölcsönt. Ezt mutatja az, hogy az öszszes mérlegtétel között az értékpapír tárca mutatja a legmagasabb százalékos növekedést. 1913-hoz viszonyítva a háború végére 619%-kal lett magasabb a miskolci bankok összértékpapír tárcája. Egyébként a klasszikus üzletágakban jelentős mértékű csökkenés következett be.

8 A bankok vagyonának sokat sejtető üzletága az adósok számlája. Itt a háborús évek alatti emelkedés mértéke 1613%.

9 Érdekes jelenség Miskolcon, hogy amíg az ország más városaiban, de főleg Budapesten az áruszámla előretörése egyik jellemzője volt a mérleg vagyoni oldalának, itt ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. A korábbi áruszámla - ami elsősorban a Miskolci Hitelintézet áru- és terménycsarnokának forgalmából eredt - teljes mértékben eltűnt. De csökkenést mutat az ingatlanok értéke is, amely részben annak tudható be, hogy a bank által fölvásárolt ingatlanok egy részét értékesítették, nagyobb részét pedig alacsonyabb értéken tartották nyilván a ténylegesnél, abból a meggondolásból, hogy ez a háború után jelentős tartalékalapot képezhet. A háború szétzilálta a pénzintézetek üzleti kapcsolatait is. Számos érdekközösség megszűnésével a bankfiókok száma is jelentős mértékben lecsökkent. így pl. 1913-1919 között a nyolc fiókkal szemben négy fiók tartozott a miskolci bankok hatáskörébe. Az egyes pénzintézetekről néhány konkrét megállapítást szükséges tennünk, amely a háborús évekre vonatkozik.

10 A Miskolci Takarékpénztár 1916-ban belépett a Pénzügyi Központba, majd a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel 8 KŐRÖSSY J. 1962. 95. p. 9 KŐRÖSSY J. 1962.96. p. 10 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41.1635.