Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

luson keresztül képviselte Miskolcot az országgyűlésben. A Palóczy u. 3. számú szülőházán ekkor emléktáblát helyeztek el, s a volt Újvi­lág utcát nevezték el róla. (Az Újvilág u. a Vörösmarty Mihály u. folytatása volt a Zrínyi utcától a Hejőcsaba felé vezető vasúti átjáró­ig, a hídig.) 157 Az egykor jelentős, megbecsült személyek neve is egy idő után feledésbe merül. Ezért nem volt minden ok nélküli felvetés az 1930-as évek elején, hogy „a város múltja iránti kegyelemek leg­megfelelőbb lerovása az lenne, ha az új utcanevek alá mindenütt oda helyeznék az utca régi nevét viselő táblát, elmondva történetü­ket, s megjelölve azt, hogy pl. 100 éven keresztül hogy hívták. Még így is elegendő alkalom lesz a fejlődő városban a politikai, irodalmi és művészeti nagyságok nevét megörökíteni", aztán majd egyszer az ő nevük is magyarázatot, értelmezést fog kívánni. 158 A településösszevonások először 1934-1935-ben vetették fel a névazonosság miatti utcanév-változtatások szükségességét. „A Mar­tin-telepnek Miskolchoz való átcsatolásával és újabb városrészek kiépülésével kapcsolatban szükségessé vált, hogy néhány utcának új nevet és a most kiépült utcáknak elnevezést kell adni. Miskolc vá­ros építési szakbizottsága az utcák átkeresztelésére és az új utcane­vekre nézve meg is hozta javaslatát, s ezt a törvényhatósági bizott­ság legközelebbi közgyűlésén tárgyalja majd." 159 Ekkor kerültek a Martintelepre a folyónevek, rnint pl. Temes, Poprád, Zala, Garam, Lajta, Rába, Koppány, Kapós, Maros, Kőrös, Szamos és Bodrog. A katolikus templom melletti utca ekkortól viseli Tomori Pál nevét. A Görgey tér szomszéd utcái ekkor kapták a szabadságharc táborno­kainak nevét (Szabadságharc, Vasvári, Vécsey, Kiss Ernő, Perczel Mór és Dessewffy Arisztid). Ekkor kapott nevet Zsigmondy Vilmos, a Lánchíd tervezője, Kruspér István, a méterrendszer magyarorszá­gi bevezetésének előkészítője (Miskolc szülöttje) és Szendrei János, Miskolc város monográfusa (az 1724-1879 között önálló település, Mindszent szülöttje.) 160 157 Reggeli Hírlap, 1932. április 29. Az 1947-1949. évi utcanévváltozáskor neve „be­leolvadt" a Vörösmarty utcába, s az 1990-es években már az újabb utcanévadá­sok alkalmával nevét, tevékenységét már a jótékony homály fedte, azóta sem ve­tődött fel. 158 Felsőmagyarország, 1933. április 23. 159 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1935. szeptember 5. 160 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1935. szeptember 5.

Next

/
Thumbnails
Contents